Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 26. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1076 A két vitás kérdésről: politikai kérdés annak az eldöntése, hogy az igazságügyi szervezeten belül valamely párt vagy egyéb szervezet azonos súlyúnak tekintie az ügyészi tevékenységet, illetőleg a bírói munkát. Nekü nk meggyőződésünk, hogy a jogállamiság kifejlődésének alapvetően fontos kérdése az, hogy a bírói munka kiemelkedő elismerést nyerjen, a bírói munka vonzza a legkitűnőbb jogászokat. A jelenlegi tervezet az általunk javasolt módosítással sem alkalmas még err e – ezt meg kell mondanunk – , hiszen az általunk javasolt módosítás is tulajdonképpen szimbolikus. A bírói pótlék tekintetében javasolt 10 százalékos különbség mindössze háromezer forint bruttó bérnek felel meg, amely – mondanom sem kell, hogy – nem fejezi ki azt a kiemelkedően fontos szerepet, amelyet az igazságszolgáltatáson belül a bíróságnak kell betöltenie. Tudom, hogy a pártállam időszakában valamikor, az akkori politikai értékelésnek megfelelően létezett ügyészi pótlék. Mert abban az időben az igazsá gszolgáltatáson belüli végrehajtásnak, a pártakarat végrehajtásának egyik legfontosabb eszköze az ügyészség volt. Félreértés ne essék, nem a mostani ügyészséget kívánom ezzel semmilyen formában sem minősíteni. Csak ki szeretném emelni azt a különbséget, ho gy abban az időben más irányban helyezték a hangsúlyt a szervezeteken belül a két szervezet közé. A Kormány előterjesztése azonos mértékű a két szervezetnél. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni. Változatlanul az az álláspontunk, hogy – teljes tiszteletünkről é s megbecsülésünkről biztosítva az ügyészi munkát – a bírói munkának, legalábbis szimbolikusan, de értékesebbnek kell lennie ebben a jogszabályban. Ezért mi mindenképpen indokoltnak tartjuk azt, hogy ezt a valóban nem jelentős, de a különbségtételt mégis va lamilyen csekély formában kifejező módosító indítványunkat – a Kormány álláspontjával ellentétesen – a Parlament fogadja el. Véleményünk szerint ez politikai kérdés, messzemenően többet jelent, mint az, hogy háromezer forinttal többet vagy kevesebbet kapna k a bírók, vagy sem. A másik kérdés a közjegyzők helyzete az igazságszolgáltatáson belül. A múlt héten ezzel a felszólalásomban már foglalkoztam. Nos, az alkotmányügyi bizottság ülésén több irányban próbáltam tisztázni a kormányzat álláspontját, sajnos, me gnyugtató választ nem kaptam. Mi a helyzet? Valóban létezik egy olyan törvényjavaslat, amely szerint a közjegyzői szervezet ki fog válni valamikor, valamilyen feltételek között a bírói szervezetből. Ez a törvényjavaslat már több fórumon megfordult, a végle ges formája bizonytalan, a Parlament elé nem lett behozva, hogy a Parlament végül is milyen formában fogja elfogadni, nem lehet tudni. Azt még kevésbé lehet tudni, hogy a jelenlegi törvényhozási ütem mellett mikorra várható, hogy ez a törvény egyáltalában a Parlament elé kerül, és még inkább, mikorra várható, hogy hatályba lépjen. Addig, amíg ez a kérdés nincs rendezve, az igazságügyi szervezeten belül egy teljesen indokolatlan feszültségforrás keletkezne. Az igazságügyi szervezeten belül mind a bírák, mind az ügyészek, mind az érdemi munkát végző jogászok, mind pedig az őket elősegítő hivatal teljes mértékben egységes rendszerű fizetésemelésben részesül, új fizetési módra tér át. Hangsúlyoznom kell egyébként zárójelben, hogy ez nem egy mostani emelés, ez eg y nagyon régóta esedékes olyan fizetésrendezés, amelyet a bíróság tekintélye érdekében már nagyon régen meg kellett volna tennie a korábbi kormányzatoknak is. Nos, ha a közjegyzők ebből a szervezetből kimaradnak, akkor a helyzetük teljesen bizonytalanná vá lik, egyelőre bizonytalan ideig. Valóban ígéretek hangzottak el, hogy a közjegyzőknek talán jobb lesz a helyzete a későbbiekben. Ezt jelenleg közgazdaságilag is nehéz lenne felmérni, hiszen közismert, hogy a közjegyzői munka rendkívül nagy rezsivel dolgozi k; a tértivevényes levelektől kezdődően az alkalmazotti munkabérekig, a várható irodaköltségekig, a szabadfoglalkozásúak kiemelt társadalombiztosítási hozzájárulásáig a legkülönbözőbb olyan rezsitételek várhatók, amelyek megkérdőjelezik, hogy feltétlenül j obb lesze nekik, mint volt eddig. Mindenesetre a jelenlegi helyzetben, ebben a bizonytalanságban teljes mértékben jogalkotói hiba, koncepciótlanság lenne, hogyha az igazságszolgáltatásnak egy érdemi munkát végző szelete
