Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
1065 vizsgálni, hogy mégis ebből mi az alapos, é s mi az alaptalan; mennyi az álmatlan képviselői éjszakák terméke, és mennyi az, ami valójában előrevitte a jogalkotást. Remélem, hogy az általam benyújtott nem túl nagy számú, tizenegy darab módosító indítványból lesz azért olyan, amelyet a tisztelt Parla ment elfogad! Néhány ilyenre szeretném ráirányítani a figyelmet. A törvényjavaslat indokolása hívja fel arra a figyelmet, hogy ha különböző okok miatt határozott időre alkalmaznak köztisztviselőt, akkor őrá nézve az előmeneteli rend, illetve a végkielégíté s szabályait nem lehet alkalmazni. Ez egy olyan érdekes dolog, hogy egy jogász számára az első megközelítésnek nem a törvény indokolásában, hanem a normaszövegben kell lennie, ha ez így van. Az a következő fázis, hogy nem biztos, hogy ez így helyes. Gondol junk arra, hogy egy helyettesítendő dolgozó esetleg évekig lehet távol, és ha a helyettesítés időtartamára vesznek fel egy ilyen kvázi határozott időtartamra egy köztisztviselőt, akkor az indokolatlan hátrányt szenved esetleg évekig a besorolása, illetve a díjazása változatlansága esetén. Ezért a módosító indítványom arra vonatkozik, hogy ha a határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, akkor az előmenetelére alkalmazni kell az általános szabályokat. Végkielégítés re természetesen ebben az esetben sem jogosult. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat 12. §a beszél arról, hogy a köztisztviselő akkor állítható munkába, ha már letette az esküt. Az eskü letételére a törvény 15 napos határidőt szab azzal, hogy ezt a munkáltató további 15 nappal meghosszabbíthatja. Könnyű belátni, hogy ezzel a kérdéssel a munkáltató elméletileg könnyen visszaélhet. Tehát indokolt egy olyan szabály beépítése, hogy a határidőhosszabbítás, ezzel a munkába állítás és végül a járandóságra való jogosu ltság csak a dolgozó kérelmére halasztódhassék el további 15 nappal. A törvényjavaslat 18. §a a végkielégítés intézményével foglalkozik, azonban nem ír arról, hogy az mikor lesz esedékes. Erre nézve nyújtottam be egy indítványt. Álláspontom szerint ez akk or indokolt, amikor a munkavégzési kötelezettség utolsó napja elérkezik. Rendkívül fontos egyébként ennek meghatározása, hiszen gondoljunk arra, hogy különböző felmentési időszakok is lehetségesek, az új elhelyezkedést is szolgálnia kell ennek az intézmény nek. A köztisztviselő érdeke tehát, hogy tudhassa, hogy mikor számíthat az összegre: ma vagy esetleg egy fél évvel később. A törvényjavaslat 27. §a a köztisztviselők előmenetelének bizonyos gyorsítási lehetőségéről szól, kiemelve, hogy ha a köztisztviselő a törvényben előírt feltételeket az ott előírt várakozási idő előtt teljesítette, vagy ha nem voltak ilyen előírt feltételek, de új ismereteket szerez, akkor a várakozási időnél legfeljebb egy évvel korábban magasabb fokozatba lehet sorolni. Úgy gondolom, hogy indokolt különbséget tenni aközött, hogy egy jogszabályban előírt képesítést szereze meg a köztisztviselő, vagy pedig egy olyan képesítést, aminek a megszerzése nem kötelező, azonban hasznosítható a szakmájában. Az első esetben indokolt az előrelépé st kötelezővé tenni, a másikban pedig a lehetőséget kell meghagyni. Ebben a körben egy gyorsításról is teszek indítványt. A jogszabályalkotóval ellentétben úgy gondolom, hogy nincs indoka annak, hogy legfeljebb egy évvel rövidülhessen le a várakozási idő. Ha valaki megszerezte a képesítést, legyen módja arra, kvázi alanyi joga arra, hogy egy felsőbb kategóriába lépjen. Ezzel lehet inspirálni azt, hogy fiatal tehetséges szakemberek viszonylag hamarabb följussanak a karrier csúcsára. A jogalkotó megfogalmazás a a "legfeljebb egy évvel korábban" betétellel egy féket alkalmaz, ennek a kiiktatására, illetőleg más megszövegezésére teszek indítványt. A javaslat 36. §a úgy rendelkezik, hogy a köztisztviselő kérésére a minősítési eljárás során a minősítő bevonhatja a minősítés kialakításába a szervezetben működő érdekképviseleti szervet. Ez a megfogalmazás mérlegelési jogot enged a minősítés kapcsán. Úgy gondolom, garanciális okok miatt
