Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - Döntés új bizottsági tagok megválasztásáról - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1066 az a megoldás indokolt, hogy ha a köztisztviselő kéri, kötelező legyen bevonni az érdekképviseleti szervet. Egyébként különösebb értelme nem is lenne az érdekképviseleti szerv létének. A törvényjavaslat 39. §ának (2) bekezdése egy sajátos szabályt tartalmaz. A fő szabály az, hogy a köztisztviselő köteles megtartani az állami és a szolg álati titkot. Ezt azonban lényegesen lerontja a következő bekezdés, amely megszabja azt a kört, hogy mikor mérlegelheti a köztisztviselő, hogy pletykálkodhate vagy sem. Tilalom ide vagy oda, a pletykálkodás lehetőségét részletesen lehetővé teszi a törvény javaslat, mert a szöveg szerint "A köztisztviselő illetéktelen személyeknek és szerveknek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására, és kiszolgáltatásuk…" és itt kezdődik a mérlegelés "…az állam, a közigazgatás i szerv munkatársai vagy az állampolgárok számára hátrányos vagy előnyös következményekkel járhat". Úgy gondolom, hogy ilyen bonyolult körülírásra nincs szükség. Meg kell tiltani mindenféle pletykálkodást, illetve a titok megtartásának előírása bőségesen e legendő. A 42. § a pótszabadság mértékéről szól eltérően a felsőfokú, illetve középfokú végzettségű köztisztviselők esetén. Az ott írt mértékek – több- irányú észrevételezés szerint – nincsenek egymással összhangban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a középfokú végzettségűek fölénybe kerülnek a felsőfokúakhoz képest. Ennek korrigálására tettem javaslatot. Az egyszerűség kedvéért – látom, hogy a képviselőtársak igen fáradtak – egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet. (Közbeszólások. Zaj.) Van a tör vényjavaslatnak egy olyan pontja, amit az eddig benyújtott 91 módosító indítvány nem érint. Hála istennek, mondhatnánk, de sajnos, nem így van. Van egy lyuk a törvényjavaslatban, melynek megoldására egyelőre, úgy látszik, senki sem vállalkozott. Én sem tud om, mit kell tenni, de föl kell rá hívni a figyelmet. A javaslat 48. § (2) bekezdése ugyanis úgy szól, hogy a fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlójával azonos személy, míg tagjai az általa felkért, az eljárás alá vo ntnál magasabb besorolású, beosztású tisztviselők. Jól látható előre, hogy ennek a szabálynak gyakorlati alkalmazási problémái lesznek. A fegyelmi ügyekben ugyanis eléggé közismert, hogy a főnökbeosztott viszonyt is érintheti a fegyelmi ügy, és olyan állá spont nem támogatható, ahol ilyenkor az ügyben érintett személy lesz a másik bírája. Ez az egyik gond. Ilyen esetre nem ad megoldást a javaslat. A másik: képzeljünk el egy viszonylag kisebb települést, ahol, mondjuk, van 6 köztisztviselő, amelyben van 2 ta karító, egy nemecsek, akit éppen eljárás alá vonnak, 2 magasabb beosztású meg a főnök. Ha itt bárki ellen elfogultsági kifogás merül föl, a javaslat nem ad megoldást, hogy honnan lehet kooptálni bármilyen újabb személyt. Ezt a problémát ezelőtt egy hónappa l jeleztem a Belügyminisztérium felé. Nem tudom, hogy születette valamilyen megoldás. Az Országgyűlés elé nem került. (Mozgolódás.) Fölhívom a figyelmet, hogy nem lenne illő, ha a képviselők úgy nyomnák meg végül az igengombot, hogy ezt a megoldást, ezt a problémát nem tudták áthidalni. Köszönöm szépen. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Balás István Képviselő Úr! Nemcsak arról van szó, hogy esetleg a képviselők már fáradtak, hanem az a benyomá s keletkezett, hogy Ön belement a részletes vitába is egy kicsit. (Közbeszólás: Így van! Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Kérném, hogy a folyosókon lévő képviselőtársaink is jöjjenek be, mert döntéseket kell hoznunk. Remélni szeretném, hogy az Országgyűlés ha tározatképes. Már csak egy rövid időre van szükségünk. Döntés új bizottsági tagok megválasztásáról ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
