Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSENGEY DÉNES (MDF)
883 éven keresztül töméntelen mennyiségű hazugságot igyekeztünk az agyukba pumpáln i (taps) ; tudjuk, nem hitték el, higgyék el, hogy mi sem hittük; nem azért, mert rosszat akartunk, csak minket is legyőztek, letapostak. Most ahogy maguk felállnak, mi is szeretnénk feltápászkodni. Bocsánat az eddigi hazugságokért, próbáljunk már hozzákez deni ezen a 93 000 négyzetkilométeren a munkához." Ilyen gesztusok nem hangzottak el, ellenben az erkölcsi ítélőbíró talárját öltötték magukra olyan személyiségek, akikről csak azért nem meséljük el történeteiket, mert nem szeretnénk mi is húszfilléres ala pon játszani az országalapítást, mint ahogy ők ebben a pillanatban így óhajtják. Azt hiszem, hogy a sajtónak talán el kellene töprengenie azon, amit Beke Kata mondott, hogy bocsánatkérés nem hangzott el, de mi megbocsá tottunk mert ezt a mondatot is mondta , és talán holnaptól majd folytassuk ezt a viszonyt ezen a Beke Kata által javasolt hangon. De itt a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, Haraszti Miklós előterjesztése, amelyet ugye a Magyar Demokrata Fórum vitat. Fodo r Tamás rá is mutatott, hogy azért vitatjuk, mert mi csak látszólag gondolunk sajtószabadságra és pártatlan tájékoztatásra, valójában azonban fondorlatos módon pártbefolyást és kormánybefolyást igyekszünk gyakorolni a nemzeti médiák fölött. Meg is mutatta azt a mondatot, amelyik a törvényjavaslat egyik passzusában Haraszti előterjesztésében tartalmazta azt, hogy az újságírói véleménynyilvánítás szabadságával is foglalkozzék a pártatlan tájékoztatás bizottsága. És lám, az ördögpata kibújt az angyalköpenyeg a lól: mi ezt kihagytuk, s ezzel elárultuk minden titkos szándékunkat. Miért tartottuk célszerűnek kihagyni? Azért, mert úgy gondoltuk, hogy a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága egy bizottság, nem pedig egy, bíróság, egy nem hivatalos bíróság, amelyikben a sz akma képviselői majd szépen feljelentik egymást, s akkor a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága - beavatkozva a nemzeti médiák belső működésébe, belső ügyeibe, belső klikkharcaiba - ott majd igazságot osztogat. Úgy gondoltuk és úgy gondoljuk, hogy a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát először is meg kell állítani az intézmények határainál, és biztosítani kell azt, hogy ne avatkozhassanak bele a belső működésbe. Az újságírói véleménynyilvánítás szabadságának megsértését természetesen a bíróságok előtt majd számo n lehet kérni, de az a bíróság ne a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága legyen! Másodszor pedig biztosítani kell azt, hogy a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága csak utólag alkosson véleményt, és ne a rádióban, a televízióban dolgozó személyiségekről, műhelyek ről, hanem a műsorokról, amelyek ott készülnek: azokat ítélje meg abból a szempontból, hogy megfelelneke a pártatlan, objektív tájékoztatás követelményeinek. Azt sem tartottuk célszerűnek - erre az volt a vád, hogy súlytalanságra akarjuk kárhoztatni a biz ottságot , hogy napról napra állásfoglalásokkal, beidézésekkel, berendelésekkel, kihallgatásokkal éljen ez a bizottság, hiszen nyilvánvaló, hogy a pártatlanság olyan eszmény, amelynek egyetlen valóságos, konkrét esetben sem felel meg sem a Rádió, sem a Te levízió, hanem csak nagyobb időtávlatban - egy hónap, két hónap, három hónap távlatában - felelhetne meg. Ha ugyanis Haraszti Miklós azzal az igénnyel lép fel, hogy minden pillanatban, minden műsorban, minden megnyilvánulásban számonkérhető legyen a pártat lanság, akkor azzal olyant állít, ami nemcsak kizárja az újságírói véleménynyilvánítás szabadságát, hanem kötelezővé teszi minden médiadolgozó számára az ítélet nélküli, kommentár nélküli, meglátás nélküli fűrészpormunkát. Mi másfajta pártatlanságot képzel ünk el, mert tisztában vagyunk azzal, hogy csak így lehet egyszerre szabad az újságíró és összességében pártatlan mégis a média. A pártos megnyilvánulások ellensúlya lehet az a fajta pártatlanság, amely, ugyanakkor az újságírói szabadságot is biztosítani t udja. Nyilvánvaló, hogy amelyik héten a Szabad Demokraták Szövetsége majd tart egy háromnapos kongresszust, és nagy horderejű, országos politikai kérdésekben állást foglal, azon a héten minden hírműsorban ez lesz a vezető hír, és minden vitaműsorban ok fog nak szerepelni, őket kérik arra, hogy értelmezzék ezeket az állásfoglalásaikat, értelmezzék ezeket a döntéseiket, és ezen senki sem fog