Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
836 ennek a kiemelkedő jelentőségű alkotmányos jognak a gyakorlása részben közvetlenül, azaz helyi népszavazás keretében történik, részben pedig az önkormányzati képviselőtestületben Közvetlenül választott képviselők útján valósul meg. Ez utóbbi jog gyakorlás ának a tartalmát és programját foglalják magukban az elnök elé terjesztett törvényjavaslat és annak rendelkezései a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvénynek az önkormányzatok intézményrendszerét kell szolgáInia. Az országgyűlés minden olyan döntésének, amely az önkormányzatok rendszerére vonatkozik, tükröződnie kell a választási törvényben is. Még tart az önkormányzati törvény vitája, ezén különösen fontosnak tartom kiemelni azt - és ez meghatározó jövőre nézve , hogy az itt meghozott döntéseket kodifikálni kell a választási törvényben, illetve fordítva. A törvényjavaslat középpontjában a választási rendszerre és az eredmény megállapítására vonatkozó szabályo k állnak. A javaslat három választási rendszert tartalmaz: - a kislistás, - az egyéni váIasztókerületi és - az egy szavazatot kétszer értékelő, illetve a kétszavazatos választási rendszer szisztémáját. 1. Az 5000 lakosnál kisebb településeken álláspontunk szerint - kislistás a szavazás. Minden jelölt felkerül a szavazólapra, és a választópolgár annyi jelöltje szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma. Ez a választási mód, ez a választási rend rendkívül egyszerű és áttekinthető. 2. Az 5000nél több, de 60000nél kevesebb lakosú településeken a Kormány az egyéni választókerületi választási rendszert javasolja elfogadni a tisztelt Háznak. Az ebbe a kategóriába tartozó nagyközségek és városok területe egyéni választókerületekre lenne felos ztva, ahol a polgárok választókerületenként egyegy képviselőt választanak. 3. A harmadik megoldási javaslat a 60 000 lakosnál nagyobb városokban és valamennyi fővárosi kerületben az egy szavazatot kétszer értékelő, illetve alternatívaként a kétszavazatos választási rendszert tartalmazza. A választási rendszereket a települések nagyságrendjének függvényében alakítottuk ki. Kislistás választási rendszerben mintegy 2700 településen, több mint 3 millió választópolgár szavazhat. Ez a választási szisztéma több e urópai országban bevett gyakorlat, amely a kis lélekszámú települések számára megfelelő megoldást nyújt és kell hogy nyújtson. Ugyanakkor felmerülhet az a kérdés, hogy a kislistás választási rendszer határát miért 5000 lakosnál húzzuk meg. Erre vonatkozóan indokaink az alábbiak. Szakmai és társadalmi vélemények szerint ez az a nagyságrend, amelynél a település lakosai még személyesen ismerhetik egymást, közvetlen az emberek között a kapcsolat, ugyanakkor az önkormányzati törvény ekkor meghagyja a nagyközség kategóriáját, amely 5000 lakosnál kezdődik, továbbá a polgármester közvetlen választását eddig a számig feltétlenül és szükségszerűen indokoltnak tartja. Ez a. a két pont - rögtön szeretném kiemelni . ahol a legszorosabb összefüggés van az önkormányzati törvényjavaslat és annak a választásra vonatkozó törvényjavaslata között. Az egyéni választókerüIeti rendszer, bár formailag hasonló a tanácsok megválasztására vonatkozó egyéni választókerületekhez, tartalmilag mégis teljesen újat jelent. Az akkori sziszté ma az egypártrendszer körülményei között funkcionált - úgy, ahogy funkcionált - a maga kiegészítő intézményeivel és intézményrendszereivel együtt. A Kormány elképzelése szerint az egyéni választókerületi rendszer a többpárt rendszer keretében lehetőséget a d független jelöltek, de különösen a pártok által támogatott jelöltek indulására is. Az egyéni választókerületi választásokhoz két kiegészítő megjegyzést szükséges és kell fűznöm.
