Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 23. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 14. napja - Az országgyűlési képviselők jogállásáról és az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslatok együttes megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke:
785 Előírja viszont azt is, hogy a képviselőnek 30 nap on belül fel kell számolnia az összeférhetetlenségi okot. A javaslat azonban egzisztenciális védelemről gondoskodik ebben a körben. Kimondja, hogy aki összeférhetetlenség miatt kénytelen megszüntetni a mandátuma érdekében a korábbi állását, azt a mandátum lejártát követően a munkáltató köteles visszavenni állásába. A javaslat világosan kimondja azt is, hogy a képviselő fenntarthatja a mandátuma mellett korábbi állását, hogyha az egyébként nem összeférhetetlen a mandátummal. Ebben a körben azután a javaslat többféle megoldást kínál. Elöljáróban utalok arra, hogy a Munka Törvénykönyve 24. szakaszának (1) bekezdése értelmében a felek bármikor módosíthatják közös megegyezéssel a munkaszerződést. Ebből az következik, hogy közös megegyezéssel eddig is lehetőség vo lt arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló egy részfoglalkozásban, egy csökkentett munkaidőben állapodjon meg. Előfordulhat azonban, hogy a munkáltató nem kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az országgyűlési képviselő hétfőn és kedden itt üljön a plenáris ülé sen, és csak szerdán, csütörtökön, pénteken végezze a korábbi munkáját. Erre az esetre a javaslat előírja, hogy a képviselőt kérésére a munkáltató köteles a mandátum teljes időtartamára vagy a kéréstől függően annak egy részére fizetés nélküli szabadságban részesíteni. Ez a rendelkezés egyébként a Munka Törvénykönyvének 43. szakasza (1) bekezdésében írt lehetőséggel összhangban áll, ahol az a rendelkezés olvasható, hogy fizetés nélküli szabadság közérdekből kötelezővé tehető, illetve a jogszabály ennek adás át kötelezővé teheti. Tisztelt Ház! A hagyományos jogi felfogás szerint, ha valaki Magyarországon dolgozik, akkor azt vagy a Munka Törvénykönyve vagy a Polgári Törvénykönyv alapján nevesíthető jogviszony alapján teszi, tehát vagy munkaviszonyban áll, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi feladatát. A javaslat azonban abból indul ki, hogy a képviselői mandátum egyik típusba sem sorolható be; az úgynevezett harmadik típusú foglalkoztatás egy politikai, közjogi, államjogi státust jelent. A magyar jogrendszer eddig ilyen politikai állást nem ismert, pontosabban: nem szabályozott. Így fennállt az a veszély, hogy például a szolgálati idő számításánál vagy különféle társadalombiztosítási szolgáltatások esetén a képviselő – szabályok hiányában – hátrányos helyzetbe kerül. A javaslat a problémát egy úgynevezett fikció beiktatásával oldja meg, azaz bár a képviselő nem áll e minőségében munkaviszonyban, a munkajogi és a társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ol yanban állna, és akkor rögtön megoldódik a problémája a munkajogászoknak, illetőleg a társadalombiztosítási jogászoknak. Végül a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat előírja, hogy a képviselők a mandátumuk kezdetén, majd annak lejártát követően is kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Ennek nyilvánvalóan az a célja, hogy megállapítható legyen, hogy a képviselő esetleg korrupciógyanús okok miatt nem jutotte feltűnő vagyongyarapodáshoz. A javaslat zárórendelkezései pedig megszüntetnek néhány olyan há trányt, amely mindeddig az ügyvédeket, illetve a jogtanácsosok egy körét abban tette érdekeltté, hogy ne vegyenek részt a törvényhozás munkájában. Tisztelt Országgyűlés! Amíg a jogállás kérdéseiben a késedelem aligalig volt elviselhető, meg kell állapítan unk, hogy a képviselők tiszteletdíjáról szóló törvénynél nem ez a helyzet. Itt a késedelem bizonyos értelemben használt a törvényjavaslat kidolgozóinak, elsősorban azért, mert bizonyos gyakorlat is kialakult, amit a törvény szövegezése során már hasznosíta ni lehetett. Milyen kérdésekre gondolok? Tisztázódott az, hogy milyen elfoglaltságot jelent egy bizottsági tagság, melyik bizottság mennyire elfoglalt. Tisztázódott az, hogy a képviselői mandátum milyen olyan járulékos költségekkel jár, amelyeknek – valame ly részének – megtérítésére a képviselő igényt
