Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 23. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 14. napja - Az országgyűlési képviselők jogállásáról és az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslatok együttes megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke:
784 esetleg a saját pártjai érdekében jár el és az ő érdekeiket szem előtt tartva nyújt be valamilyen tervezetet. Az Országgyűlés említett bizottsága, a törvényelőkészítő és iga zságügyi bizottság azonban köztudottan fantasztikusan elfoglalt, hiszen minden törvényjavaslatot megvitat, ami az Országgyűlés elé kerül. Eddig 16 törvényt és 17 országgyűlési határozatot vitattunk meg – ez a múlt heti adat. Megjegyzem: csupán az alkotmány módosítási csomag körében 63 módosító indítványról kellett állást foglalni. Nem kell ezért bőven indokolnom, hogy ez az új Országgyűlés első 30 napja után már nagyon jól látható volt, hogy ez a bizottság belátható időn belül hozzá sem tud kezdeni a képvise lői jogállásról szóló törvény elkészítéséhez. Ezt látva egy – fogalmazzak így – hatpárti, alulról jövő népi kezdeményezés keretében alakult egy ad hoc munkabizottság, amelyik június 5én kidolgozott egy 31 pontból álló koncepciót, ezt szakemberek bevonásáv al normaszöveggé dolgoztatta fel. Így jött létre a vitaalap, a vitaalaphoz kértük a képviselői észrevételeket, és azok bedolgozása után létrejött a tervezet, amelyet minden országgyűlési képviselő megkapott. Ismét jöttek az észrevételek, minden párt és a p ártonkívüliek részéről és ezek feldolgozása után készült el a most Önök előtt fekvő törvényjavaslat. A két törvényjavaslatot sorra véve, a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat az első részében a képviselőjelöltek munkajogi helyzetével foglalkozik, . Az itteni szabályozás azt kívánja lehetővé tenni, hogy aki a választási kampányban jelöltként indul, az ilyen tevékenységét a munkáltatója – netán más párthoz tartozó munkáltatója – ne tudja adminisztratív módon meggátolni. Ezért írja elő a javaslat, hog y a kampányban való részvétel céljából a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a dolgozónak. A javaslat következő része a képviselőt megillető mentelmi jog kérdéseit taglalja. A mentelmi jognak két oldala van, az egyik az úgynevezett felelőtlenség, a másik a sérthetetlenség. A felelőtlenség elnevezés alatt azt értjük, hogy a képviselőt ebben a minőségében fokozottabban védett szólásszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy nem vonható felelősségre bíróság vagy más hatóság előtt a képv iselői hivatása gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt, illetve az itt leadott szavazata miatt. Természetesen a képviselőt megillető és ilyen garanciákkal körülbástyázott szólásszabadság nem jelenti azt, hogy a képviselő nyilatkozata megsé rthetné másoknak személyhez fűződő jogait, ezért a javaslat rögzíti, hogy az előbbi általános szabály ellenére a képviselő felelősségre vonható akkor, ha nyilatkozata rágalmazást vagy becsületsértést valósítana meg, illetőleg polgári jogi értelemben véve k árt okoz. A mentelmi jog másik oldalát a közismert sérthetetlenség jogintézménye jelenti, melynek az a fő célja, hogy a képviselőt jelentéktelen vagy pláne politikai indítékú bírósági vagy rendőrségi eljárásokkal ne lehessen könnyen kivonni az Országgyűlés munkájából. A javaslat megfogalmazása szerint a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, továbbá ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni. Az eljárási s zabályok körében a javaslat előírja, hogy szabálysértési ügyekben, továbbá büntető ügyekben nyomozati szakban – ha itt derül fény a mentelmi jogra – a legfőbb ügyész, míg bírósági szakban már az eljáró bíróság fordul megkereséssel az Országgyűlés elnökéhez . A képviselő a mentelmi jogáról csak a szabálysértési eljárás során mondhat le. Ennek indoka teljesen egyértelmű. Nem indokolt például egy tilos parkolás miatt az országgyűlési képviselőt itt a plenáris ülésen az ország nyilvánossága előtt meghurcolni. Ez t követően a javaslat az országgyűlési képviselői mandátumnak más foglalkozásokhoz való viszonyát taglalja. Ismeretes, hogy az Alkotmány 20. szakaszának (5) bekezdése felsorol néhány foglalkozást, amelyet a képviselői minőséggel összeegyeztethetetlennek ta rt. Egyben lehetőséget ad arra is az Alkotmány, hogy ez a törvényjavaslat, illetőleg – elfogadása esetén – törvény bővíthesse ezt a kört. A javaslat élve ezzel a felhatalmazással minimális bővítést rögzít.
