Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
71 110es és a 122es számú jelentéseket, amelyekben az a módosító javaslat foglaltatik benne, amelyet a független képviselők közül öten, tehát hangsúlyozom, nem az egész független csoport, öt független képviselő nyújtott be. Ezek a módosító javaslatok részben valóban arra vonatkoznak, hogy azzal értenék egyet, ha nem a Parlament választana köztársasági elnököt, hanem ez közvetl enül történne, de ez nem azonos népszavazás kezdeményezésével. Ettől a módosító javaslatunktól akkor álltunk el, amikor tudomásunkra jutott, hogy 190 ezer aláírás van, és ekkor csatlakoztunk Németh Miklós és Király Zoltán újabb módosító javaslatához, de ne m is kezdeményeztünk népszavazást. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Fodor István képviselőtársam felszólalását. Soron következik Király Zoltán képviselőtársam a függetlenek részéről. Átadom a szót. Felszólaló: Király Zoltán (független) K IRÁLY ZOLTÁN (független) Tisztelt Ház! Én tegnap is úgy készültem már felszólalni, hogy a részletes vita kívánalmainak megfelelően szóljak, ámbár tegnap is, sőt most reggel is Oláh Sándor jóvoltából több olyan felszólalás elhangzott, amelyek mellett termé szetesen nem mehetek el szó nélkül. Darvas Iván képviselőtársam - mint sokan mások korábban - ismét úgy érvelt az alkotmánymódosítás mellett, hogy ezzel az 1949es sztálinista Alkotmányt kell módosítanunk. Nos, hogy végérvényesen tisztán lássunk, tisztázha ssuk az ebbéli nézetkülönbségeket, elővettem azt a dokumentumot, amelyet az ellenzéki kerekasztal azon képviselői küldtek még tavaly szeptemberben a parlamenti képviselőknek, amely pártok vezetői - közöttük a Magyar Demokrata Fórum elnöke - aláírták a háro moldalú tárgyalások alapján kötött megállapodást. Levelükhöz mellékeltek egy nyilatkozatot, amelyben többek között ez áll: "A hosszú hónapok alatt kidolgozott törvényjavaslatok, egyéb megállapodások olyan eredménynek mindsülnek, amelyeket érdemes volt a me gállapodásokban rögzíteni. Mit tekintsünk eredménynek? - folytatódik a nyilatkozat. Először: az alkotmánymódosítást, amellyel megszűnik a sztálinista Alkotmány másolataként létrejött 1949. évi Népköztársasági Alkotmány, annak minden rendelkezésével együtt, amely sértette a magyar nemzetet és európai helyünket. Sikerült elérnünk az államszocializmus minden vonásának kiiktatását, a magyar jogfejlődéshez igazodó modern európai Alkotmányt teremtettünk." Eddig az idézet. Tisztelt Ház! és Kedves Darvas Iván! Ne á ltassuk tehát egymást: mi, itt és most a magyar jogfejlődéshez igazodó modern, európai Alkotmányt készülünk módosítani. Mert ha ez mégsem így volna, akkor valaki még azt feltételezhetné, hogy hazug volt az aláírók nyilatkozata és szavahihetőségük a jövőt i lletően is megkérdőjelezhető. Mégpedig ilyen feltételezésre kár volna időt vesztegetni! Ugyancsak Darvas Iván szólt arról, hogy a szabad választások nyomán mi a nép megbízásából ülünk itt és a nép nevében és felhatalmazásával tárgyalhatunk és dönthetünk. M élységesen egyetértek ezzel! Kevésbé dr. Sipos Imre képviselőtársammal, aki mindezt megtoldotta még a következőkkel: azért nem ért egyet az aláírásgyűjtési akcióval, mert a nép a választás eredményével felhatalmazta a Parlamentet arra, hogy helyette köztár sasági elnököt válasszon. Nemhogy sántít ez a kijelentés, - nem is igaz! A választópolgárok ugyanis - és éppen előttem szólt erről Inotay képviselőtársam - egyszóval a választópolgárok azzal a tudattal voksoltak márciusban, hogy a szabad választások után a hatályos Alkotmány szerint maguk választhatnak köztársasági elnököt. S nem volt egyetlen párt sem, amely a választási hadjáratban azzal akart volna híveket szerezni magának, hogy első dolga lesz megváltoztatni az Alkotmányt, és a köztársasági elnök megvál asztásának jogát a választópolgárok
