Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 17. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
679 kapcsán: segíti a tájékozódást és segíti annak a megítélését, hogy vajon ezt a jelentés t elfogadhatjae az Országgyűlés vagy sem. Sajnos, tapasztalnunk kellett, hogy az Állami Számvevőszék által előkészített jelentés ezt az elvárást nem teljesíti. Súlyosabb baj, hogy nemcsak ezt a képviselők által jogosan támasztott elvárást nem teljesíti, d e nem teljesíti az Állami Számvevőszékről szóló törvény 2. §át sem, ami már egy sokkal súlyosabb probléma, amely ugyanis megnevezi, hogy ennek a jelentésnek szólnia kell, és az Állami Számvevőszéknek ellenőriznie kell az APEHet, a Vám- és Pénzügyőrség Or szágos Parancsnokságát, a Pénzintézeti Központot stb., azonban ezt nem teszi meg, erről a jelentés nem szól. Ez azt jelenti, hogy az állami bevételeket behajtó intézmények ellenőrzése elmarad. Ez nagyon súlyos hiányosság véleményünk szerint. Némiképpen hom ályos a jelentés 2. oldalán található 2es bekezdés is, nevezetesen az MNBnél vezetett költségvetési számlák ellenőrzése nélkül nem lehet ezt a jelentést elfogadni, viszont ez a mondat, miszerint itt utalnak arra, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzi a N emzeti Banknál az állami költségvetésnek vezetett számláit, a következő mondat így hangzik: "Ennek során az állami pézügyi törvény által behatárolt pénzügyminiszteri jogok és kötelességek kontrollálására is sor kerül." És zárójelben ott van egy T betű, ami arra utal, hogy ez az ellenőrzés igazából még nem történt meg, hanem folyamatban van. Úgy gondolom, hogy amennyiben ez így van, akkor nehéz lenne legalábbis megítélni azt, hogy ez a jelentés most tulajdonképpen milyen értelemben teljes és milyen értelembe n nem. Hagelmayer úr is említette, hogy nem tárgyalja a jelentés az államháztartás, az államadósság struktúráját, amely nélkül – úgy gondoljuk, hogy – az állami gazdálkodást megítélni elég nehéz. És végezetül kitér a jelentés arra, hogy a költségvetés likv iditási nehézségeire különböző évközi intézkedések történtek, azonban ezeket az intézkedéseket ez a jelentés nem tárgyalja, enélkül nehéz megítélni szintén a pénzügyminiszter jelentését, illetve ezeknek az intézkedéseknek a mikéntjét. Összegezve azt gondol om, hogy mindamellett, hogy tudjuk: a költségvetésben és az államháztartásban immár hagyományosan, hosszú évtizedek óta nagyon nehéz eligazodni, nemcsak hogy nagyon nehéz, de igen gyakran lehetetlen is ez, nemcsak az államháztartás és a költségvetés felépí tése nehezíti, hanem az a nagyon bonyolult és sok esetben nagyon pontatlan költségvetés és államháztartási mérleg, illetőleg jelentések, amelyek ezzel kapcsolatban készülnek. Azt is tudjuk, hogy az új Kormány és nyilván az Állami Számvevőszé k is egy nagy dzsungelt kezd megtisztítani, amikor a költségvetést, illetőleg az államháztartást igyekszik felmérni és rendbe tenni. Úgy gondoljuk azonban, hogy mindeközben legalább azokat a normákat kellene teljesíteni, amelyek a törvény által is előírtak , illetőleg amelyeket a képviselők jogosan támasztanak a jelentéssel szemben. Tehát nem azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék a jelentése közben tudatosan vagy hanyagságból csinálta ezeket a dolgokat, ezeket a hibákat, hanem arról lehet szó, hogy nagyo n nagy az a munka, amit itt el kell végezni, és szakmailag is nagyon nehéz. Mindazonáltal nem szabad egy ilyen jelentést letenni az asztalra, és ezért a Fiatal Demokraták Szövetsége ezt a jelentést ebben a formában nem tudja elfogadni. Szeretné, ha az Álla mi Számvevőszék egy ennél korrektebb és pontosabb, jobb jelentést tenne az asztalra. Köszönöm szépen. (Taps a FIDESZ soraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Kósa Lajos felszólalását. Szólásra következik Rabár Ferenc pénzügyminiszter úr. Dr. Rabár Fer enc pénzügyminiszter válaszadása RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vitát, amely itt elhangzott, rendkívül konstruktívnak érzem. Egykét hangulati elemtől eltekintve, az az érzésem, hogy a képviselők is világosan látták, hogy mi lyen helyzetet örököltünk, és
