Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ)
654 történelemben kialakult tanácsrendszertől még messzebb rugaszkodjunk el, mint amenynyire ezt most tudjuk megtenni. De ebben az összefüggésben hangzott el. Önmagában azt, hogy it t önkormányzati törvényt kell csinálnunk, elfogadtuk. Ijedtség akkor fogott el bennünket, amikor azt láttuk, hogy a kormányelőterjesztés – itt pontosnak kell lennem – először nagyon eltért, amikor ez még nem a Parlamenthez volt beterjesztve, hanem a Kormá ny felé. Először nagyon eltért: alapvetően a másik szélét fogalmazta meg azoknak a tárgyalásoknak, amelyek korábban folytak az önkormányzati törvényről. Utána valóban tett egy közeledő lépést, de alapvetően kikerülte azokat a kompromisszumokat, amelyekben ott megegyeztünk. A mi törekvésünk annyi: igyekezzünk egyrészt megközelíteni az egyszer már elért kompromisszumos állapotot, átmeneti szabályozásra jó, addig, amíg a valóban új rendszert ki nem tudjuk építeni, amelyben az állami, regionális és egyéb közszo lgálatok rendszere és az önkormányzati regionalitás el tud egymástól válni, és a rövidzárlat veszélyét el tudjuk kerülni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A következő felszólaló Gulyás József képviselőtársam a Szabad Demokratá k Szövetsége részéről. Felszólaló: Gulyás József (SZDSZ) GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) Tisztelt Ház! A jelenlegi önkormányzati vitának nem más a tétje, mint az, hogy a leendő önkormányzatok kapnake az állami, kormányzati túlhatalommal szemben garanciákat. A garan ciákról – függetlenül attól, hogy az önkormányzatok önállóságáról vagy a működési feltételeiről volt szó – a kormánypártoknak nem volt igazán véleménye, ezekről nem kívántak vitatkozni. Ha ezek a garanciák szóba kerültek, ezt a problémakört elutasították. Kónya Imre, bár örült annak, hogy a szabad demokraták kidolgoztak egy törvényjavaslatot, egy törvénytervezetet, de azt állította, hogy erre nincs szükség. Majd úgy folytatta, hogy tervezetünk 70 %a száz százalékig megegyezik a Kormány által előterjesztett ekkel – ugyanakkor nem mondta el azt, hogy ez a 30 %, amiről nem beszélt, a lényeget érinti, a törvénytervezet motorja, és mint ilyen, ki nem hagyható. Véleményünk szerint erről a kérdésről érdemes vitatkozni. A mi álláspontunk szerint nem a karosszériát k ell kicserélni, hanem a motort. A motor cseréje tehát a lényeget érinti, a vitának erről kellene folynia. Amikor a szabad demokraták előterjesztettek egy törvényjavaslatot, a kormánypártok rendre védekeztek ugyan, de erről a törvényjavaslatról, amit a szab ad demokraták előterjesztettek, nem kívántak szólni. A sokszor megidézett megállapodás körül véleményem szerint értelmezésbeli vita bontakozott ki. Ez a kerettörvény – a miniszteri előadásokban is hallottuk, itt kerettörvényről van szó – és ennek a lényegi elemei, motorjai véleményünk szerint az Alkotmányba valók, ily módon rendezendők. Tisztelt Ház! Salamon László MDFes képviselőtársunk hivatkozott az elmúlt évek hazai, nemzetközi szakmai vitáira, melyeken – Kónya Imrével együtt – jómaga nem volt jelen, e llentétben Juhász Pál képviselőtársunkkal. A vitákban azonban a Kormány előterjesztését minősítették. Az a szabályozási koncepció, ami ennek a vitának a végeredménye volt – és februárt követően megjelent a Magyar Közigazgatási Szemlében – , ez a vitaanyag a lternatívákat tartalmazott. Ezeket az alternatívákat – melyek között a szabad demokratáknak kedves alternatíva is volt – a Kormány által előterjesztett törvénytervezet nem építette be, kihagyta. Ezekről most nem folyna vita, hogyha a szabad demokraták vagy más pártok képviselői a lenyesett alternatívákkal kapcsolatos elképzeléseiket nem terjesztették volna be módosító indítványként. Ezeket az apparátus és a Kormányzat végül kihagyta a törvénytervezetből, s most innen, ebből a teremből, ebből a vitából is sz áműzni igyekeznek ezeket az alternatívákat.
