Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
653 hivatalokat, fölérendelt, dekoncentrált állami hivatalokat valamilyen módon közös nevezőre akarná hozni. Itt nem egyébről van szó, mint arról, hogy ha ezeknek a hivataloknak a hatáskörgyakorlását illetően kérdések, kételyek merülnek, vagy valamilyen jogi, szakmai kérdés vetődik fel, akkor érdekegyeztetést, koordinációt végez a főispán. Ebben a tekintetben sincs ezekkel a hivatalokkal szemben semmiféle döntési jog osultsága, semmiféle utasítási joga. Végül a harmadik és ami talán a legfontosabb kérdés, és amiről a legtöbb szó esett: a törvényességi felügyelet kérdése. Ennek a tartalmát nem ismertetném, mert azt egy korábbi hozzászólásomban megtettem, azonban egy dol got szeretnék kiemelni. Hova lehet telepíteni az önkormányzati képviselő testületek feletti törvényességi ellenőrzést, törvényességi felügyeletet. Erre három megoldás kínálkozna. Az első megoldás: telepíteni lehet az önkormányzati megye, illetőleg annak a hivatalához vagy valamelyik tisztségviselőjéhez. A törvényjavaslat éppen azért vonta el az önkormányzati megyétől ezt a jogosítványt, hogy még csak a gyanúja, az árnyéka sem vetődhessen fel annak, hogy a megyének a korábbi hatalma átöröklődik, gazdasági be folyását, esetleg politikai befolyását transzformálva, valamilyen módon irányítani tudja a községeket. A másik lehetőség az ügyészséghez való telepítés. Önök bizonyára nagyon jól tudják, hogy a fejlett polgári társadalmakban az ügyészség vádhatóságként műk ödik, és az ügyészségnek a magyar jogban ismert, úgynevezett általános törvényességi felügyeleti jogkörét szovjet minta alapján éppen lenini javaslatra valósították meg. Ehhez képest egy rendkívüli centralizált szervezetet hoztak létre az ügyészségben azér t, hogy ennek a feladatnak a hatalom egysége jegyében minden körülmények között meg tudjon felelni, ezért az általános politikai elveinkkel ellentétes, az ellenzéki kerekasztaltárgyalásokon kifejtett nézetekkel is ellentétes volna, hogy ezeket a jogosítvá nyokat az ügyészséghez telepítsük. Marad a megyei szinten működő állami hivatal, amelyik ezt a felügyeletet elláthatja. Van egy olyan javaslat, amely szerint ezt a hatáskört bírósághoz kellene telepíteni, és az, akinek az önkormányzat döntése az érdekét sé rti, az a bírósághoz fordulhatna keresettel. Nekem az a meggyőződésem, hogy ez egyrészt iszonyatos munkát jelentene a bíróságoknak, másrészt az önkormányzati döntésekben előforduló törvénysértéseknek mintegy 70 %ára nem derülne fény, mert az, akinek az ér dekét sérti, az nem szerez a döntésről tudomást. Az önkormányzati képviselőtestületek működésének a jogi kontrollja egy folyamatos munkát és működést igényel, amelyet bíróság képtelen ellátni. Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy az új megyei intézmények – amennyiben a tisztelt Ház elfogadja a törvényjavaslatot – semmilyen módon nem fejthetnek ki olyan tevékenységet, amely a települési önkormányzatok jogait csorbíthatná. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Józsa Fábián képviselőtár sam felszólalását. Soron kívül szót kért Juhász Pál képviselőtársam, kétperces időre megadom a szót. Felszólaló: Juhász Pál (SZDSZ) JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Tisztelt Ház! Mindig megvan az a veszély, mivel van egy koncepciónk arra, hogy az ellenfél mit játszik, e zért mindent, amit hallunk, abba a koncepcióba rendezzük be. Pszichiátriai kifejezése ennek paranoia – ez nálunk népbetegség. (Zaj.) Engem is elfog állandóan, egyszerűen abból következik, hogy a politikai szereplés mindig ilyen lélektani teherrel jár. Küzd eni kell ellene. Egy konkrét kérdésre mondtam a választ, hogy valóban tragédia lennee akkor, ha az alku nem tudna elég célszerűen lefolyni most a különböző koncepciók között, és emiatt az a tragikus helyzet alakulna ki – kellemetlen helyzet, mert a tragik us szó túl erős – , hogy a választásokon a tanácsrendszer lenne érvényben. Erre volt a válaszom: nem lenne tragédia – mint ahogy erről egyszer már egy előadónk beszélt – , hiszen abból a szempontból előny is lenne, hogy a vitatott kérdéseket immár a felálló önkormányzatokkal lehetne végigtárgyalni, vagyis meg lehetne tenni azt, hogy a
