Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
620 Az előbb említett közjogifórumcsírákra kerületemben számos példa akad. Valószínű , hogy egyes budapesti körzetekben a mai kerületnél kisebb vagy nagyobb önkormányzati egységek képződnek. A kisebbekre példa lehet a külső kerületek történelmi városrésze, a nagyobbakra az új lakótelepek. Tisztelt Ház! A múlt héten dr. Kovács Pál MSZMPs k épviselő . (Közbeszólások jobbról és balról is: MSZPs!) .bocsánat, elnézést kérek: MSZPs – a következőket mondta: "A Kormány által előterjesztett törvénytervezet legsúlyosabb koncepcionális hibája a szabadság hiánya. Nem látható a kívánatos tendencia." A kkor most idézek egy másik ellenzéki véleményt, egy most megkapott írásos FIDESZes véleményt, a 200as módosító indítványt – szó szerint: "A törvényjavaslat 1.§ának (1) és (3) bekezdése, valamint a 8. § (1) bekezdése széles körű önállóságot biztosít az ö nkormányzatok számára a helyi közügyek szabályozásában és ellátásában." Talán a tisztelt képviselők is hallják a nem csekély ellentmondást ebben a két ellenzéki véleményben. Én az MSZPs képviselővel szemben azt mondom, a törvényjavaslat – példamutatóan – abból az alapelvből indul ki, hogy az önkormányzati alapszintet közelíteni kell a lakossághoz. Éppen ezért számol a kerületeken belül kisebb egységekre, erre utal az 57. §. Ilyen egységeknek nem kell egybeesni az önkormányzati egységgel. A területbeosztás felülvizsgálatának eredményeképpen valószínűleg a maitól eltérő kerületi önkormányzati egységek alakulnak ki, mint például településföldrajzi elnevezéssel Gazdagrét, Káposztásmegyer; vagy Óbudán a Hetvenezres lakótelep, vagy XII. kerületi példát említve: Z ugliget, Svábhegy. Tisztelt Ház! A most elmondottakhoz egy dologra nagyon nagy szükség van, s ebben itt mindannyian egyetértünk. Ez nem más, mint – Montecuccoli szavaival élve – : a pénz, pénz és a pénz – vagyis az önálló gazdálkodás feltételeit mindkét önk ormányzati szinten meg kell teremtenünk. Ahogy a törvényjavaslat mondja: nagy figyelmet kell szentelni e két szint vagyonának elhatárolására. Tulajdonképpen részben egyet is értek Ungár Klárának az átadott 200as számú módosító javaslatával, amelyben sok f igyelemre méltó észrevétel van. Az alapfokú szolgáltatások ellátására a helyi önkormányzatnak nyújtott központi hozzájárulások a kerületeket illetik meg. Itt természetesen a kerületek fővárosi véleményezés nélkül igényelhetik a központi fejlesztési céltámo gatást. Utoljára kérdezem: beszélhetünk itt centralizációról? (Gúnyos közbeszólások a bal oldalról: Nem!) A fővárosnak tehát csak szűk újraelosztási jogköre marad. A főváros önkormányzataira a törvényjavaslat általános szabályai vonatkoznak. Ezek elfogadás a után kerülhet sor külön fővárosi szabályrendelet megalkotására. A beterjesztett fővárosi önkormányzati rendszer működik Bécsben, Stockholmban, Brüsszelben és Frankfurtban. Hallottuk délelőtt Juhász Pál képviselőtársunk felszólalását, amit a nyugati példá kra vonatkoztatott. Én ezzel szemben azt mondom: úgy gondolom, hogy e polgári demokráciában lévő nagyvárosokban nem illeti senki ezen önkormányzati megoldást szabadságmentesnek. Mindegy. Ahogy a magyar szólásmondás tartja – csak a második felét idézem – ". a karaván halad." A nemzetközi példáknál azonban fontosabb a már említett magyar történelmi folyamatosság, illetve annak továbbfejlesztett változata, amit ezen törvényjavaslat tartalmaz. Végezetül Eötvös Józseftől szeretnék egy idézetet felolvasni. (Zaj.) Azt mondja: "Törvényhozó test, a nemzet polgáraiból állván, csak olyan törvényeket alkothat, melyeket az idő, s a nép szelleme kíván." Ezért javaslom e törvénytervezet elfogadását. Köszönöm. (Taps a jobb oldalról és középről.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszö nöm. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Ungár Klára. Megadom a szót. Felszólaló: Ungár Klára (FIDESZ) UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
