Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ)
621 Elnézést kérek, nem akarok a türelmükkel visszaélni. Horváth Béla valóban a mondat első felét idézte. A folytatása az: "A 79. § (1) bekezdése felesleges korlátozásokat tartalmaz, ezért javaslom a bekezdés elhagyását; így feloldani az ellentmondást a különböző szellemű szövegrészek között." Ez volt a probléma. (Taps a FIDESZ soraiból.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Ugyancsak kétperces felszólalásra kért lehetőséget Mádai Péter képviselő. Megadom a szót. Felszólaló: Mádai Péter (SZDSZ) MÁDAI PÉTER (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én egy kicsit oldani szeretném ezt a feszült hangulatot. Grezsa képviselőtársa m valami olyasmit mondott; aggodalom tölti el attól, hogy a gyerekek a "Sej, a mi lobogónkat." éneklik. Hirtelen végiggondoltam a szöveget. Rájöttem; két dolog zavarhatja. Az egyik: az van írva a zászlóra, hogy "szabadság". A másik pedig: "holnapra megforg atjuk az egész világot". Nem tudom, a szabadság miért bántja. Ezzel a törvényjavaslattal pedig, amit tárgyalunk, valóban megforgatni akarunk, megváltoztatni – és nem konzerválni. A másik dolog: Salamon képviselőtársam hallatlanul élvezetes szinopszisát adt a a Gyurkovicsfiúk körülbelül öthat oldalának, amit nagyon élveztem volna, ha ezt a rövid összefoglalót elmondja, nem olvassa. Egy maturáló diáktól elvárható, hogy ennyit el tudjon mondani. (Zaj.) Ezért tisztelettel javaslom az Elnök Úrnak, hogy ezentúl egyegy felszólalás után vagy a beszédet köszönje meg, vagy a fölolvasást. (Zaj.) Végül, harmadszor: miniszterelnök úr, aki többször tanúbizonyságát adta, hogy a francia politikai kultúrában járatos, két hónappal ezelőtt valami olyasmit mondott: a francia Parlamentben a purparléban a "Gazember!" annyit jelent, hogy más a vélemény. Ezt teljes mértékben osztom, egyetértek – és sokan. Ugyanakkor a kormánypárt részéről az előbb egy felszólalásban az hangzott el, hogy talán már kicsit becsületsértő, amit az elle nzék tesz. Éppen ezért tisztelettel föl szeretném tenni a Háznak a kérdést: egy a miniszterelnök úr, és másik a mögötte álló kormánypárt – avagy a tisztelt kormánykoalíció a francia kultúrából pusztán a szerelmi háromszöget vette át? (Méltatlankodó zaj a b al oldalról. Szórványos taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Rácskay Jenő képviselő. Átadom a szót. Felszólaló: Rácskay Jenő (SZDSZ) RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, hogy én is Salamon képvi selő úrral kezdem hozzászólásomat. Nem egyeztettünk Mádai Péterrel. Nem fölolvasni szeretnék. (zaj) . csak folytatni szeretném azt az idézetet, amit Salamon képviselőtársam Gyarmati Györgynek a múlt heti Beszélőben megjelent cikkével kapcsolatban elmondott . Ez a részlet a következőképpen folytatódik – olvasnám – : "Mégis, bármily súlyosnak tűnik is, kénytelen vagyok a jelenlegi előterjesztést közveszélyesnek minősíteni." Tehát így folytatódott ez a szöveg. (Taps a bal oldalon.) És tovább folytatnám, mert itt az előttem szóló egykét kormánypárti felszólalásra valóban reflektálnom kell. El kell mondanunk azt, hogy végre, most már talán a parlamentarizmus igazi időszakában, hagyjuk meg az ellenzéknek azt a jogot, amit már a latin jog is alapelvének tartott és t udott be: hogy adjuk meg az ellenzéknek a kételkedés jogát, és a más véleményhez való jogot. Ezzel szerettem volna kezdeni. És most már rátérnék valóban az igazi hozzászólásomra. Még valamikor a vita elején azt gondoltam, hogy esetleg felesleges lesz a hoz zászólásom, és képviselőtársaim helyettem is elmondják azt, hogy a főispáni jogkör felelevenítése és a vármegye elnevezés újbóli felélesztése csak egy kis archaizáló máz a törvénytervezeteken. De Isépy
