Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 11. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására szolgáló javaslatok általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
551 Az előterjesztés ennek ellenére egy szót sem ejt a témáról. Sokáig gondolkoztunk ennek okán, amíg rájöttünk a vélhető megoldásra. A kulcsot a Kormánynak a privatizálást segítő Ebankjának életre hívásában talá ltuk meg. Ez a pénzintézet ugyanis szinte ingyen, vagy nagy mennyiségű kedvezményes hitel folyósításával kívánja magánkézbe adni a gazdasági egységeket. Ha jól értjük tehát, a konstrukció nemhogy bevételt hozna, hanem kifejezetten a kiadási oldalt terheli. Az intézkedések másik nagyon fontos bevételteremtő lehetősége a ványakedvezmények szűkítése lett volna. Erről annyit kell tudni a tisztelt Háznak, hogy a jelenlegi 50 százalékos ványakulcs mellett az adóbevételek pusztán 32 százalékot tesznek ki a renge teg adókedvezmény miatt. Bár az év közbeni szabályozóváltoztatások elvileg kifogásolhatók, mégsem érthető, hogy ha már ez a szükségintézkedés nélkülözhetetlen, miért csak ekkora a mértéke? Éves szinten a befolyó nyereségadó 34%ánál érdemlegesebb forrást lehetett volna teremteni az adórendszer ezen legvitatottabb pontjának határozottabb megtámadásával. A kompenzációs intézkedésekre szánt pénzösszeg nagysága súlyos kívánnivalókat hagy maga után. Még a Kormány is beismeri, hogy csupán részleges ellentételezé sről van szó. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a társadalombiztosítás kiadásait 19,5%os inflációt előirányozva tervezték meg erre az évre. Az infláció mértéke azonban ennél már most jóval magasabb, a KSH szerint 26%os. Ha tehát kompenzációról g ondolkodunk, nem csak a most bevezetendő áremelések inflációs hatását kell figyelembe venni, hanem az előtte lezajlottakét is. Különösen fontos ezt azért megjegyezni, mert a társadalombiztosítás idei költségvetését azzal a megjegyzéssel fogadták el, hogy a mennyiben az infláció magasabb lesz, akkor újabb nyugdíjindexálást hajtanak végre. A nyugdíjasok tehát egy ígéretet kaptak, de úgy látszik, azok voltak a bölcsek, akik erre már akkor is csak legyintettek. Pedig ha ennek a felosztókiróvó rendszerű társadal ombiztosításnak van előnye; az az, hogy a nyugdíjak képesek követni a bérinflációt, illetőleg minden egyes kiadás, ami a társadalombiztosításhoz tartozik. Az előző Kormányok azonban ezt a bevételi többletet rendre elvonták, illetve az utóbbi években jó néh ány nagyvállalat a járulékot nem fizeti be. Ez a tartozási tétel jelenleg 17 milliárd forint. Ez az összeg számításaink szerint normál körülmények között elegendő lenne minden nyugdíj 1000 forinttal való emelésére, valamint a TB likviditási tartalékának fe ltöltésére is jutna belőle. Az előbb elmondott okok miatt azonban a Társadalombiztosítási Alap katasztrofális anyagi helyzetben van. A jelenlegi Kormány a felelősséget nem háríthatja az előző Kormányra teljes egészében, mert ettől a jelenlegi nyugdíjasokna k egy fikarcnyival sem lesz jobb a helyzetük. Mivel a nyugdíjak elértéktelenedésében részben költségvetési elvonások is szerepet játszottak, másrészt a jelen rendelkezések miatt a vállalatok hátrasorolhatják a társadalombiztosítás követeléseit, ezért javas olom a Kormánynak, fontolja meg: mekkora mértékben vállalja a felelősséget a költségvetés a kialakult helyzetért, és mekkora hányadát hárítja a nyugdíjasokra. Amíg ez a kérdés rendezetlen, a magam részéről a beterjesztett csomagtervet elfogadni nem tudom. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Csépe Béla képviselő a Kereszténydemokrata Néppárt részéről.Átadom a szót. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy én is szó t kaptam az általános vitában; igyekszem rövid lenni. Ennek a csomagtervnek tulajdonképpen minden tételét támadni tudnám, és bizonyára talán sikert is aratnék vele. Ebből következik logikusan, hogy ha minden tételét támadni tudnám, akkor az
