Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok vitájának folytatása - GERBOVITS JENŐ (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
531 Köszönöm. Gerbovits Jenő miniszter kér szót két percre. Megadom a szót. Felszólaló: Gerbovits Jenő (FKgP) GERBOVITS JENŐ (FKgP) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen ebben a sziporkázó kavalkádban nekem nem lenne sok szavam, mert sem jogász, sem pénzügyi ember nem vagyok. Mégis csiklandozott képviselőtársam, Békesi úr – nem mostani – hozzászólása, mondván, hogy ebben a sok feleselgetésbe n, dacára az ő pozíciójából – hiszen vele senki nem tud helyet cserélni, ezt mindenki tudja . a felsorolása számos tömegében mégis a becsületes ellenzéket véltem felismerni, aki felsorolt egy sor érvhalmazt. Abból mi vegyük át, ami használható és jogos. Az t hiszem, hogy a sok feleselgetés – elnézést a kifejezésemért, ha ilyen hangok jönnek – visz majd minket előre. A kisgazdapártiakat jól megbántották – hadd ne menjek el mellette. Ebben a kettős szereposztásban, ami nekem jutott – egyrészt a Kormányban, más részt a Kisgazdapártban és a Parasztszövetségben – azt a cipőt kint kellett hagynom, mielőtt a Kormány tagja lettem. A kormánybeli vitában a többi párt tagjai árgus szemmel néznek rám, amikor a búzaárat és a támogatást vitatom, és próbálok érvényt szerezni egy tőlem teljesen más irányú gazdaságpolitikának. Itt pedig jól megkapom a magamét Vargáné Piros Ildikótól. Isten bizony, furcsán érzem magam, mert közben a kisgazdapártiak megvádolnak "Nini, a Gerbovits beült a miniszteri székbe, és rögtön tszpárti let t. Ez e kettős szerep. (Derültség.) Hadd mondjam el képviselőtársamnak: ha én ülnék abban a székben, talán emberileg én is azt tenném. De én abba a székbe sohasem kerülhettem bele, amibe ő. Az a véleményem, hogy nagyon nagy gond, hogy kelle alma, hús, a t ermékek. Bizony kellenek, csak a veszteség nem kell. Az ország nem bírja a veszteséget. Hivatkozott ön arra, hogy támogatják a világon. Így igaz, mi is így tudjuk, csak a világnak van rá pénze, nekünk pedig nincs. A gazdaságok bukás előtt állnak. Hadd közö ljem, hogy én, a Gerbovits, aki a 947es számot – Isten bizony – először leírtam a Parasztszövetség törökkoppányi dekrétumában – ha rosszul tettem, én vagyok a hibás. Ha tudnám, visszavezényelném a szellemet a palackba, és ölbetett kézzel néznék a kisgazdá k, hogy ez a gondolat megbukott. Ha valaki nem hiszi, nézzen keletre! Nem mi tettük tönkre a termelőszövetkezeti mozgalmat. Kisgazdapárt még csak egy év óta van, ha van. Az elképzeléseinkkel lehet, hogy meg is bukunk a földkérdésnél. (Derültség, taps a bal oldalon.) Ez viszont a tszek gazdasági potenciálját nem fogja segíteni. Ezen kívül: a parasztság ölbe tett kézzel is átvészelné ezt a helyzetet, ha nem volna nemzetmentő gondolata, ha nem népben gondolkodna; hogy igenis, nekünk az összmezőgazdasági érdek et kell képviselni, úgy is, mint kisgazdák. Egyrészt még vannak nagyüzemek, másrészt fejlődjenek a kisgazdaságok: a kettő együtt menjen okosan. Mi ezt valljuk mint kisgazdapárt, és különösképpen mint a Kormány tagja. Szíves elnézést kérek, ha továbbmentem. (Hosszú taps a bal oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Még sok jelentkező van, ezért egy kérdést szeretnék feltenni: vane olyan képviselő a jelentkezők között, aki szövegszerű módosító javaslatot kíván előterjeszteni? Őket esetleg előbbre vennénk, hogy holnap délutánra a bizottság ezzel foglalkozni tudjon. (Mécs Imre jelentkezik felszólalására.) Átadom a szót Mécs Imre képviselőtársunknak, aki egyébként szerepel a listán. (Mozgolódás. Figyelmeztetik az elnököt, hogy szót kér t a miniszterelnök úr.) Megadom a szót a miniszterelnök úrnak. Felszólaló: Antall József miniszterelnök
