Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
52 Befejezésül - mint ahogy ígértem - röviden szólok. Nagyon szeretném, ha ebben a kérdésben összparlamenti nagypaktum jönne létre, és testilelki egészségünk megőrzése érdekében mi magunk is minél többet élnénk a tes tedzés lehetőségével. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Gyarmati Dezső felszólalását. Szólásra következik Boros László, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodásának azzal a részével, amely lényegesen szűkíti az úgynevezett kétharmados törvények számát, mélységesen egyetértek, hiszen a kormányozhatóság feltételei megteremtésének ta rtom. Nem tudom azonban elfogadni, hogy a taxatív felsorolásból hiányzik a földről szóló törvény. Éppen ezért én is támogatom dr. Szájer József képviselőtársam 85ös szám alatt benyújtott módosító javaslatát, amely a földről szóló törvényt a kétharmados tö rvények sorába kívánja vonni. Meggyőződésem, hogy a föld kérdésében benyújtandó, feltételezhetően kisgazda szellemiségű törvényjavaslat egyszerű többségű keresztülerőltetése a Parlamentben olyan indulatokat vált ki az országban, amilyenre semmi szükség sin cs. Nem lehet tagadni, hogy e kérdésben innen felkorbácsolt indulatok feszülnek egymásnak. Vannak, akik követelik a föld visszaadását. Joguk van hozzá. Vannak, akik ragaszkodnak a szövetkezés jogához, nem csak tszelnökök. Vannak, akik a föld újraosztásába n látják a mezőgazdaság jövőjét. Vannak, akik az ország élelmiszer ellátását látják veszélyeztetve. Látható tehát, hogy a vélemények nagyon megoszlanak, és nem vall honatyai éleslátásra, ha valaki szelektív füleket visel, és csak azt hallja meg, amit halla ni akar. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a földkérdésben széles konszenzuson alapuló törvény szülessék. Javaslom tehát az elhangzottak megfontolását, a módosító törvényjavaslat elfogadását, a földről szóló törvény kétharmados döntésű kategóriába sorolását. Én magam is sajnálom, hogy Szájer József a tulajdon kérdésében visszavonta javaslatát. Tulajdonképpen egyetértek dr. Torgyán Józseffel, hogy a tulajdon kérdésében minden döntésnek kétharmados többséggel kellene megszületnie, ha balalajkaügyben nem is. Tis ztelt Képviselőtársaim! Dr. Fodor István és Kállay Kristóf képviselőtársaim javaslataival egyetértek - különös tekintettel arra a szavazási terminológiára, amely a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatához köti a döntés eredményességét. Legutóbb emlé keztettem Önöket Bogárdi Zoltán képviselőtársam intelmére, aki a tszközgyűlések hasonló intézményében huncutságot sejtett. Meg kell mondanom, én ebben a döntések előre manipulálását sejtem. Kállay Kristóf matematikailag bizonyította, hogy milyen csekély s zámú képviselő igenlő szavazata döntheti el az ország számára rendkívül fontos kérdéseket. A tszeknél az volt a feltételezés, hogy csak azokat hívják meg, akik azonosulni tudnak a vezetés döntéseivel. Én viszont azt feltételezem, hogy előzetes megállapodá s alapján a szavazáskor megfelelő számban elhagyják az üléstermet mindazok, akik számára az alku fontosabb, mint a döntés kinyilvánítása. Világos tehát, miért nem tudom elfogadni a magyarázatot, miszerint akinek fontos a kérdés, az majd szavazáskor bejön a z ülésterembe. Inkább szűkítsük a kétharmados törvények körét, de ne játsszuk meg úgy a demokráciát, hogy a bábukat a színfalak mögött mozgatók előre eldöntik, kiknek kell kimenniük, kiknek bennmaradniuk szavazáskor. Azt hiszem, amikor a kérdés eldöntéseko r szavazunk, kiki alaposan megtárgyalhatja a teendőket a lelkiismeretével. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános és részletes vitában elhangzott Szili Sándor képviselőtársam módosító javaslata, amely az Alkotmány 12.§ (2) bekezdés eredeti szövegének
