Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
455 kormánykoalíciónak – a szándékai szerint tárgytalanok, mert nem óhajtjuk a tanácsrendszert fenntartani, és nem óhajtunk a tanácsrendszer kategóriáiban gondolkozni tovább. Ez az egyik. A másik, hogy az új ö nkormányzati rendszer felépítésénél igény volna arra Orbán Viktor szerint, hogy minden szabály, amely az önkormányzati törvényben megjelenik, kétharmados többséggel, azaz rendkívül széles politikai konszenzussal nyerjen elfogadást. Engedtessék meg, hogy né hány szabályt idézzek a tervezetből, és megkérdezzem Orbán Viktortól, hogy milyen magyarázata lenne annak, hogy a most következő szabályok kétharmados többséggel nyerjenek elfogadást. Egyrészt idézem a 89. szakasz (1) bekezdését: "A képviselőtestület gazdá lkodását szükség szerint, de legalább két évenként külső szakértővel köteles ellenőriztetni." Kíváncsi vagyok, hogy miért fontos ennek az elfogadásához kétharmados többség. Miért fontos kétharmados többség például ahhoz a szabályhoz, hogy a települési képv iselő kérésére írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. Egyáltalán, a különböző eljárási szabályok elfogadásához miért szükséges kétharmados többség? Azon túlmenően, hogy kimondja az alkotmánymódosítás is és a törvény is, hogy az önkormányzatok bírói jogvédelmet kapnak önkormányzati joguk gyakorlásához és szabadságához, az egyes eljárási szabályokhoz miért szükséges kétharmados törvény, amikor mind a polgári perrendtartás, mind a büntetőeljárás – amelyek jogrendünk alapvető eljárás i törvényei – egyszerű szótöbbséggel fogadandó el? Miért szükséges kétharmados többség ahhoz, hogy a körjegyző hetente hány alkalommal tartson fogadóórát? Kíváncsian várom kérdéseimre a választ. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. A monitoron több jelentkező neve megjelent, azzal a jelzéssel, hogy soron kívül kér szót. Dr. Kónya Imre. Megkérdezem, hogy ez megfelele a valóságnak. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Igen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Dr. Kónya Imrét illeti a szó. KÓNYA IMRE, DR. (M DF) Úgy érzem, hogy Orbán Viktor egy egészen konkrét kérdést tett fel, és erre mintha nem kapott volna kielégítő választ, legalábbis úgy látom pillantásából. (Derültség.) Jól érzeme, hogy ez a konkrét kérdés az, hogy az MDF korábbi alkotmánymódosításában miért szerepel a kétharmados szabály erre vonatkozólag, és miért nem az egyszerű többség. Világos. Akkor erre szeretnék rövid magyarázatot adni. Azt hiszem, kielégítő lesz. Kénytelen vagyok megint a megállapodá sra utalni. Tudom, hogy ennek nincs közjogi érvénye, de magyarázatként feltétlenül elő kell adnom a következőket. A megállapodás elsősorban arra irányult, hogy az abnormális módon kétharmados szabállyal teletűzdelt magyar Alkotmányból kigyomláljuk azokat a kétharmados törvényhelyeket, amelyek – a megállapodást kötő szervek álláspontja szerint – indokolatlanok. Tulajdonképpen az egész alkotmánymódosítást három szakaszban hajtottuk végre. Az első szakaszban – mint ismeretes – azokat az Alkotmányban levő passz usokat módosítottuk, amelyek a kormányalakításhoz feltétlenül szükségesek voltak. A harmadik szakasz vonatkozik az önkormányzatokra, tehát a harmadik szakaszban a tanácsrendszerre vonatkozó szabályokat vesszük ki az Alkotmányból, és illesztjük be az önkorm ányzatra vonatkozó szabályokat. A középső a legnagyobb alkotmánymódosítási csomag, amelyet egy hónappal ezelőtt tárgyaltunk. Erre utalt Orbán Viktor. Ennek képezte részét az a törvényszerkesztési megoldás, hogy az összes olyan rendelkezést, amely az alkotm ányerejű törvényre vonatkozott, kétharmadosra váltottuk át. Ez a magyarázat Orbán Viktor kérdésére. Tudniillik a megállapodás értelmében alkotmánymódosítási javaslatunk megszüntette az
