Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
450 ügyek meghatározása szinte lehetetlen vállalkozás. Ugyanakkor ennek fényében sem és ennek tükrében sem mondhatunk le arról az igényről, hogy világosabbá tegyük az önkormányzatok, a z államigazgatás és a közigazgatás hatásköri és szervezeti kapcsolatát. Többféle lehetőség kínálkozik ennek a kapcsolatnak a kiépítésére. Elképzelhető, hogy az önkormányzatok nyilvánvaló szintenkénti differenciáltságban rendelkeznek államigazgatási jellegű feladatokkal. Az is elképzelhető, hogy államigazgatási feladatok változatlanul, vagy még nagyobb számban kerülnek dekoncentrált államigazgatási szervekhez. Csak az egyes megoldások nem ugyanazon konzekvenciákat hozzák maguk után, és ezért kellene a kiindu lópontot alaposabban és részletesebben tisztázni. Hiszen nem mindegy, hogy ennek nyomán egy még centralizáltabb igazgatási apparátus, mechanizmus alakul ki, vagy pedig az önkormányzatoknak szűkül a lehetősége, hogy ezen szervek tevékenységét befolyásolni t udják. Többféle megoldás lehetséges, többféle alapon. Én kiemelendően megfontolandónak tartom azt, hogy a rendezés alapja az legyen, hogy milyen a tevékenység érdektartalma, mennyiben helyi, és mennyiben azon túlmutató. Amennyiben túlmutat a helyi érdeken a tevékenységi tartalom, akkor is biztosítani kell az önkormányzati szerveknek lehetőséget az ellenőrzésre és a befolyásolásra. De természetesen az állampolgárok és az igazgatás kapcsolatában alapvető jelentősége és garanciája a jogi szabályozásnak, és els ősorban – nem utolsósorban – a közigazgatási bíráskodás intézményének van. Az ebből következő másik alapvető problémakör számomra – és szintén szóvá tették a mai vita során is többen az Országgyűlés tagjai közül – , hogy ennek a disztinkciónak milyen hatása lehet az önkormányzatok belső szervezetére. Az önkormányzatok belső szervezetének szerkezetét illetően többféle példát találhatunk nemzetközileg is. Kaptunk ma ízelítőt a különböző, Európában ma honos megoldásokból. Lényegében két fő típust lehet elkülöní teni, ami szerint az önkormányzatokon belül egy egységet alkot a képviseleti és a hatósági végrehajtó tevékenységet ellátó hivatali apparátus, és van az ezzel szembenálló modell, amely a hatalommegosztás elvén az önkormányzatokon belül elkülöníti a képvise leti önkormányzati tevékenység irányítását, és elkülöníti ettől a végrehajtó hatósági, államigazgatási jellegű tevékenységet. Ez egy széles körben elfogadott és elismert gyakorlat és struktúra. Az előttünk lévő és a tárgyalás alapját képező tervezet az én észrevételeim szerint az első megoldást preferálja, egyesíteni kívánja ezeket a különböző hatalmi ágakat az önkormányzatokon belül, elsősorban a polgármester kompetenciájának terjedelméből kiindulva. Ez azonban szakmailag aggályos lehet, és nagyon sok, kül önböző indíttatású szakmai vélemény radikálisan kritizálja ezt a megoldást. Ilyetén én magam is megfontolásra ajánlom a Parlamentnek, hogy nem jelente az egy tisztább profilt, ha az igazgatás, a végrehajtás apparátusának irányítója a szakmai képesítések a lapján kinevezésre kerülő jegyző – a törvénytervezet terminológiáját használva – ; és nem a polgármester, akinek személyéhez és feladatköréhez kapcsolódóan nem végső érvként, korántsem végső érvként, de figyelemre méltó érvként szeretném felhozni a vita sor án azt az általános megállapítást, amit éppen itt Budapesten februárban az európai önkormányzati fórumon a polgármester személyével és kompetenciájával kapcsolatosan mondtak el nekünk, miszerint a polgármester helyét és szerepét elsősorban egy politikai je lleg határozza meg, miszerint a település polgáraival, a település közösségeivel kialakítandó kapcsolat determinálja ennek a kompetenciának az alapvető tartalmát, és elsősorban olyan követelmények jelennek meg a polgármester személyével szemben, mint a kon szenzusteremtő képesség, vagy az a követelmény, hogy legyen a település nagykövete, vagy legyen jó menedzser, legyen jó gazdálkodó, tehát kevésbé igazgatási, közigazgatási követelményeket tartalmaznak a vele szembeni intenciók.
