Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
449 Úgy érezzük, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén történelmi igazságot szolgáltathat azoknak a magyar községeknek, amelyeket az elmúlt időszakban a legfontosabb joguktól, az önkormányzati joguktól fosztottak meg, lehetetlenné tet ték működésüket azzal, hogy társközségekké, sok esetben a korábbi meghatározás szerint úgynevezett szerepkör nélküli községekké minősítették őket. Ugyan a korábbi vezetés is felismerte ezt a hibát, próbált is tenni valamit kijavítása érdekében, de nem az i gazi megoldást választotta, mert azzal, hogy a korábbi közigazgatási rendszerünkből visszaállított elöljáróság intézményét újra bevezette, tulajdonképpen hatáskört nem biztosítva ennek a testületnek, működési feltételeket ugyancsak nem biztosítva, a problé ma lényegi részét nem tudta megoldani. Szeretnék még utalni arra, hogy a korábbi, a hetvenes években kialakított településhálózatfejlesztési koncepció a kisközségek jó részét nagyon hátrányos helyzetbe hozta. Egy adatot szeretnék itt megemlíteni. Például az ötödik ötéves tanácsi tervben a tanácsi fejlesztési eszközök 92 százalékát 125 település kapta, zömmel természetesen városok, és mindössze 78 százalék maradt annak a 3000 községnek. Éppen ezért tartom helyesnek a Kormánynak azt a tervezett intézkedését , amelynek eredményeként a helyi településeken lévő állami vagyon privatizációja esetén nem azt célozta meg, hogy ennek az ellenértékét ott hagyja annál a helyi településnél, mivel ezzel csak tovább növelné azt a már jelenleg is meglévő aránytalanságot, am ely a kisebb községek és a nagyobb települések között megvan. Befejezésül arról szeretnék szólni, hogy ez a törvényjavaslat az eddig feltárt – és bizonyára még ezután is lesz, aki hibáiról fog szólni – hibákkal együtt alkalmas lesz arra, hogy annak az ígér etünknek eleget tegyünk, hogy a magyar településnek az önkormányzatát visszaállítjuk, lehetőséget adjunk arra, hogy a településeken élők saját maguk döntsenek a saját sorsukról, és talán ha a feltételeket megfelelő módon biztosítja a Kormány, akkor a tekin tetben is tehetünk előre lépéseket, hogy a sokat hangoztatott falu és város közötti különbség megszűnjön – no, ezt nem úgy kívánjuk elérni, hogy megszüntetjük a falut, hogy ne legyen falu és város közötti különbség! Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös M átyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Vastagh Pál képviselő, Magyar Szocialista Párt. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Alapvető kérdésekre keresünk az általános vitában választ. Ezekkel az alapvető kérdésekkel kapcsolatban a mai vita során – ha jól számoltam – körülbelül negyedik leszek, aki az önkormányzat és a közigazgatás viszonyáról és kapcsolatáról kívánja elmondani észrevételeit. A hét végén nagy érdeklődéssel olvas tam a belügyminiszter úr sajtóban megjelent nyilatkozatát. Igyekszem nagyon pontosan interpretálni mondanivalója lényegét. Azt tette szóvá, hogy a vitatkozók és a kritikusok az önkormányzati törvény adta lehetőségeket összekeverik az önkormányzatiság szoci ológiai értelemben vett problematikájának kidolgozásával. Az eddigi vita számomra inkább azt bizonyította, hogy ismétlődő alapkérdésekhez kanyarodunk vissza, függetlenül attól, hogy milyen pártfrakció padsoraiból hangzik el a hozzászólás. Számomra is alapk érdés, hogy hol kezdődik az önkormányzat és hol folytatódik a közigazgatás, vagy hol végződik a közigazgatás és hol kezdődik az önkormányzat. Ez a vita a közigazgatás tudományában több évtized óta tart. Nem hiába mondta Magyary Zoltán, a két világháború kö zötti magyar közigazgatástudomány jeles személyisége, hogy az önkormányzati
