Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BILECZ ENDRE, DR. (SZDSZ)
432 képviselőtestülettől a feladatok szélesebb vagy szűkebb körének felvállalását; mondjuk, egészen attól kezdve, hogy megváltoztassáke a Szamuely vagy a Munkásőr utca nevét, azon keresztül, hogy mik a helyi feladatok az oktatás, k ultúra, sport vagy egészségügy területén, egészen addig – most nagy dolgot fogok mondani – : mi legyen egy kiemelkedően fontos nemzeti érték, nemzeti kincs sorsa; mint például a gödöllői Grassalkovichkastély sorsa. Ez ugyan országos ügy, s nem gondolom, ho gy az önkormányzat egy csapásra meg tudja oldani, elő tudja teremteni a financiális feltételeit. Azt azonban joggal hihetem, hogy az önkormányzatnak olyan szerepe lesz például a Grassalkovichkastély megmentésében, hogy a következő években nem marad ebek h armincadján, talán már tavasszal elkezdődhet a komolyabb munka rajta. Itt természetesen lehet gondolni mindenféle hasonló volumenű, természetű vagy nemzeti kérdésre, kincsre. Ez csak egy példa, ami nyilvánvalóan közelebb áll az én szívemhez. Végül szeretné m megemlíteni, hogy a törvényjavaslat arra az önkormányzati logikára épül, amelyet szubszidiaritás, magyarul kisegítés elvével fémjeleznek. Ennek lényege, hogy lehetőleg mindenki képes legyen arra, hogy maga, vagy szűkebb környezetével közösen, szervezze ö nnön dolgait. Ha erre nem képes, akkor ott van a települési önkormányzat, mely gondoskodik a közösségi szükségletekről, illetve a közösségi módon megoldható szükségletek megszervezéséről. Ha nem képes valamire a települési önkormányzat, vagy valamire nem k ötelezhető, akkor jön kisegítőként a megyei önkormányzat. Amire pedig a megye nem képes, illetve egy megyén belül adott feladatkör nem intézhető el, ott – és csak abban a körben – belép a központi hatalom. Gondolok itt olyan dolgokra, mint külügy, hadügy, polgári védelem, nemzeti, pénzügyi, szakmai tudományos központ ösztönzése, egyetemek, klinikák, vasút, posta, környezetvédelem és így tovább. Tisztelt Képviselőház! Európai mértékű, nagyon liberális önkormányzati törvé nytervezet fekszik előttünk. A nép sóvárogva várja, hogy minél előtt valóság legyen belőle. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Roszik Gábor képviselőtársam felszólalását.Soron következő felszólalónk dr. Bilecz Endre képviselő, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Bilecz Endre (SZDSZ) BILECZ ENDRE, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr!Az előttünk fekvő, most terítékre kerülő önkormányzati törvényjavaslat, amelyet az új demokratikus Kormány terjeszt ett elő, bevallottan támaszkodik az európai közigazgatási, önkormányzati hagyomány, illetve a magyar közigazgatási hagyomány értékeire. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek az önkormányzati, közigazgatási hagyományok azonban mind Európában, mind Magyarországon kétfélék. Politikai nézőpontból lehetnek demokratikusak, illetve antidemokratikusak. Közigazgatásszervezési szempontból pedig centralizálók, illetve decentralizálók. Az a jog- és politikai intézmény, melynek fenntartását a Kormány törvényjavaslata tartalma zza, a megye, esetleg vármegye, megítélésem szerint azt a veszélyt rejti magában, hogy esetleg a magyar közigazgatási hagyománynak az elsősorban retrográd jellegű, centralizáló jellegű intézményét fogja továbberősíteni, életben tartani. Magyarországon a vá rmegyerendszer az utóbbi 120 esztendőben a polgári társadalomban, illetve az úgynevezett létező szocializmus időszakában centralizáló, központosító feladatokat látott el. Ilyen szempontból a történelmi jogfolytonosságát sok tekintetben sok tekintetben megt artotta. Mindannyian olvastuk, ki egyszer, ki többször, Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényét, s gondosan tanulmányozta, hogy Bontó vármegyét Kopereczky főispán hogyan kormányozta. Nem állítom azt, hogy a Tisza Kálmánidőszakban ann ak a vármegyének minden olyan szélsőséges, törvényben biztosított jogai voltak, hogy a nép akaratát visszaszorítsa, elnyomja; de azt igen, hogy az akkori Bontó vármegyében azért a főispán kinevezése olyan légkörben történhetett meg, hogy a képviselő úr vej e, Noszty Pál együtt tarokkozott a
