Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
413 véleményben részletezték a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjukat, és a következőképpen zárták részle tes véleményüket: "Mindezek alapján úgy véljük, hogy a törvénytervezet olyan koncepcionális hiányosságokat mutat, amelynek alapján parlamenti vitára még nem érettnek tekinthető. Az elmúlt két évtizedben e témában folytatott tudományos kutatások eredményei, valamint a törvényszabályozás koncepciójáról folytatott több mint egy éve folyó viták során elhangzottak, úgy véljük, egy ilyen kijegecesedettebb, megalapozottabb törvényjavaslat elkészítését is lehetővé teszik. A tervezet jelenlegi állapotában legfeljebb arra lehet alkalmas, hogy a Parlament az önkormányzati rendszert alapjaiban érintő alternatívák kérdésében állást foglaljon, és ennek alapján elkészülhessen egy parlamenti vitára alkalmas, egységes szemléletű törvényjavaslat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps .) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Áder János felszólalását, akivel – zárójelben mondom – egyetértek abban, hogy a demagóg jelző sem parlamentáris. Mielőtt megadnám Balogh Gábornak a szót, felkérem a jegyzőnket, hogy ismertesse a következő hat felszólal ónak a nevét. TROMBITÁS ZOLTÁN jegyző: Dr. Józsa Fábián (MDF) dr. Szabó Erika (SZDSZ) dr. Böröcz István (FKgP) Bossányi Katalin (MSZP) Tirts Tamás (FIDESZ) Seszták László (KDNP) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Balogh Gábort, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjét illeti a szó. Felszólaló: Balogh Gábor (KDNP) BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Okkal vetheti fel valamennyi képviselőtársam, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása nyomá n beteljesedike a rendszerváltozás, és ha igen, az milyen irányba mozdul. Némi felhanggal azt is kérdezhetném, hogy a törvényjavaslat minősíthetőe helyhatósági alkotmánynak, önkormányzati chartának, hiszen a rendszerváltozás beteljesítéséhez lokális és r egionális politikai, társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális, nemzeti és etnikai kisebbségi alapjogokat kell megváltoztatni. S bujkál bennem még egy kérdés: rendelkezünke mi, parlamenti pártok, akik gyökeres változást akarunk, olyan és annyi hiteles szakembergárdával, amely képes felváltani a régi rendszer nómenklatúrás apparátusát. Természetesen, az utóbbi kérdést – figyelemmel a Parlament eddigi működésére – csak részben szántam költőinek. De amikor e törvényjavaslatot tárgyaljuk, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül. Úgy gondolom, hogy e törvényjavaslattól joggal elvárhatjuk, hogy az ország alkotmányával összhangban tartalmazza mindazokat a főbb elveket és alakzatokat, amelyeken felépülhet és jól funkcionálhat a helyi, lokális és regionális intézményre ndszer, továbbá foglaljon magában olyan garanciákat, amelyek – megakadályozva a kiskirályságok, csákmáték kinövését – biztosítékai az önkormányzatok életképes működésének, az evolutív és nem a revolutív átalakulásnak. Az élet, a végrehajtás oldaláról nézve a törvényjavaslat funkcionálisan hierarchikus településszerkezetre, szubszidiarisztikus tagozódásra épít, melyben keveredik a horizontális és a vertikális elem. Ez megnyilvánul abban, hogy bár nincs függőségi viszony a vármegyei és a települési önkormányz atok között – ez a horizontális elem – , ugyanakkor a polgármester, aki a képviselőtestület tagja, vagy ha nem tagja, akkor szerve, olyan jogosítványokkal is rendelkezik, amelyek a képviselőtestületet korlátozzák – ami már vertikális elem. Úgy vélem, hogy a törvényjavaslatból nem tűnik ki egyértelműen, hogy a helyi önkormányzat alá vane vetve az államigazgatásnak, s emiatt nem tudja az önkormányzat teljesíteni a törvény 1., 2. §ában megfogalmazott elveket. Félek, hogy nem, s mindenképpen óvnék attól, hogy az államigazgatás
