Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
409 Nagyon kíváncsian várjuk – mer t ez a helyes törekvés – az SZDSZ előterjesztését, hiszen itt valóban arról van szó, hogy ez az önkormányzati törvénytervezet hemzseg a koncepcionális hibáktól, és hemzseg egy csomó részletkérdésben elkövetett hibától is. Kérem képviselőtársaimat, ne kapja nak mindjárt a kardjukhoz, amikor az ellenzék képviselői bírálják ezt a tervezetet, hiszen az itt ülők együtt szeretnék megalkotni az önkormányzati törvényt. Ez egy kerettörvény, amelynél – ebből eredően – sokkal jobb lett volna, ha egy egész törvénycsomag ot tudunk tárgyalni. A miniszter úr múlt heti előterjesztésében, illetve hozzászólásában megalkotta azt a fogalmat, hogy önkormányzatbarát környezet. Véleményem szerint az önkormányzatbarát környezetnek egyik lényegi összetevője a jogi környezet, amely hiá nyzik jelen esetben hazánkban. Ezzel együtt is kell egy törvénytervezetet alkotni, s mivel ez keretjellegű, igyekeznünk kell elérni azt: ne adjunk lehetőséget sem a jelenlegi, sem a majdani kormányoknak arra, hogy később a maguk képére alakítsák az önkormá nyzatokat. A múlt heti vitában itt ketten is – elsősorban Gaál Zoltán és Wekler Ferenc – nagyon pontosan meghatározták az önkormányzatok tartalmát, amikor azt mondták, hogy szabadságjogokról van szó, mégpedig olyan szabadságjogokról, amelyeket közösségek g yakorolnak. Számomra ebből ered ennek a tervezetnek a legsúlyosabb koncepcionális hibája. Hangsúlyozom, hogy a magánvéleményemet mondom el. A közösségszerveződésnek mindig az érdekazonosság az alapja. Az az alapja, hogy ezeket az azonos érdekeket közösen p róbálják érvényesíteni. Ebben a tekintetben az önkormányzatiság természetes, életszerű alapja csak a kis régió, a városkörnyék lehetne, mivel itt alakulnak ki a természetes kapcsolatok, amelyek foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi stb. kapcsolatok. Enne k a gondolatnak legfeljebb a csírája jelenik meg valahol a törvényben, amikor az önkormányzati szövetségekről esik szó. Nem látható azonban az a kívánatos tendencia, hogy ha ma nem is, de esetleg a jövőben átvezethetnénk az önkormányzatokat – és erre telep ülően a közigazgatást – egy kis térségekre alapuló, vagyis az élet által szervezett kapcsolatokon alapuló önkormányzati rendszerbe. Pedig valójában már ott tartunk, hogy különösen bizonyos típusú intézményeket nem is lehet másként kezelni. Tessék arra gond olni, mennyire nem tisztelik sem a települési, sem a megyehatárokat az egészségügyi és a szociális, de az oktatási intézmények sem. Ebből következik egy másik dilemma, ami pedig úgy szól, hogy milyen lesz vajon a viszony az önkormányzat és az intézmények k özött. Én nagyon jól tudom, hogy ez a kerettörvény tesz egy megjegyzést arra vonatkozóan: az önkormányzat feladatainak megoldását maga határozza meg. Valójában ez így is jó, azonban arra nem lehet számítani, hogy a jelenlegi intézmények és szervezetrendsze r teljes egészében kidobható, hiszen feltehető, hogy pl. műtéteket ezután is kórházban fognak csinálni, vagyis a jelenlegi szervezeti struktúra bizonyos mértékben feltétlenül megmarad. Ami itt a probléma, az az: nem látható, hogy az önkormányzat, az önkorm ányzati szövetségek, illetőleg a települési önkormányzat és a vármegyei önkormányzat milyen módon és milyen intézményeket tud fenntartani. Tessék arra gondolni, hogy a megyei kórház – mint intézmény – feladatainak jelentős része tartalmilag azonos a telepü lési kórházéval mint intézményével. Nem értem, miért kell ezt egy másik önkormányzathoz rendelni? Azonkívül komoly gondot jelent ezen intézményeknek a finanszírozása. Szinte egy szó sem esik erről – ahogyan az imént képviselőtársam az SZDSZtől megállapíto tta, s nyilván másoknál is felmerült – hogy gazdaságilag megalapozatlan az önkormányzat ebben a tervezetben; különösen így van ez az intézményfenntartásnál. Tessék arra gondolni, hogy ma az egészségügyi intézmények finanszírozása már vegyes jellegű, hiszen a működési költségeket, a társadalombiztosítást, a fenntartási, fejlesztési költségeket stb. az önkormányzat adja. Hogyan lehetséges ez egy másfajta finanszírozásban? Milyen lesz a viszony az önkormányzatok között az intézmény fenntartását illetően; külön ösen akkor, hogyha az önkormányzatok, vagy egy adott intézmény túllépi a megyei
