Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BÁRDOS BALÁZS jegyző - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL ANTAL, DR. (MDF)
403 a tanácsok működésének a jellege. De tudnék hazai péld át is mondani. Azok a tanácsok, amelyek megpróbálták a maguk kis szűk lehetőségein belül egy kicsit korlátozni azt a központi befolyást, ami mindenképpen érvényesült, máris az önkormányzat irányába mozdultak el. Nagyon kérem, ne értsék félre és ne forgassá k majd ki ezeket a mondatokat, de valóban így volt, joguk volt és lehetőségük volt az önkormányzat irányában elmozdulni. Mindezek után azt akarom ezzel mondani, hogy az első és lényeges lépés az, hogy az önkormányzatok felállnak és az önkormányzatok feláll ásához és beindulásához, hogy működőképesek legyenek, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az az önkormányzati törvényjavaslat – most még csak javaslat – alkalmas. De hogy visszatérjek arra a két ominózus megjegyzésre, a mikszáthira és a tanácsira, ne felejtsük el, hogy például a főispáni intézmény kapcsán merült fel talán leginkább ez a mikszáthi megjegyzés. Ne felejtsük el, lehet vitatkozni az elnevezésen – még nem is biztos, hogy emellett a kifejezés mellett maradunk – , hogy főispán, hiszen ezt az ál lást nevezhetjük majd másképpen is, de az a főispánság semmiképpen sem a tradíciójától függetlenül – mert amihez mi ragaszkodunk, ha ennyiben mikszáthi, azt vállaljuk. A magyar történelem hagyományos elnevezései: főispán, főjegyző, jegyző, polgármester, ez eket a kifejezéseket használjuk. Tartalmában erre is az vonatkozik, amit a tanácsok működésére mondtam. A főispánság – mint hivatal – fölállítása, kiragadva abból a környezetből, amelyben mikszáthi szellemben működött (a mikszáthi úri Magyarország nem léte zik) Hölgyeim és Uraim! Ha pedig nem létezik, akkor az a főispáni hivatali cím semmiképpen sem nevezhető mikszáthinak. Tartalmában semmiképpen nem, s ez a lényeg. Ugyanez vonatkozik a tanácsi jellegre utaló megjegyzésekre is. Mint a fölszólalásom elején mo ndtam – a pártállam megszűnésével a tanácsoknak ez a jellege megszűnik, és folyamatosan átalakul egy olyan önkormányzati, de tényleges önkormányzati működésbe, amit elvárunk. Szakmailag, a részleteket kidolgozva ezer vonatkozásban tudunk rajta módosítani é s javítani, ez természetes. Ez a feladatunk, ezt fogjuk elvégezni az elkövetkező időben. Egy dologra még szeretném felhívni a figyelmet: sokszor beszélünk a közvéleményről, itt is elő kell hoznunk. Ez a közvélemény – akár tudomást veszünk róla, akár nem, v an az országban. Nagyon sok vonatkozásban elégedetlen a munkánkkal, és elégedetlen – ez már csak a kormánykoalíciót érinti – a Kormány működésével, és sokszor pozitív lépéseket is semlegesen, vagy kifejezetten negatívan ítél meg. Ha beterjesztünk egy önkor mányzati törvényjavaslatot, és arra az ellenzék nem módosító javaslatokkal indít, hanem azzal, hogy ez alkalmatlan arra a feladatra, amire mi kijelöltük, annak beláthatatlan negatív hatása van a közvéleményre. Indokolatlan és jogtalan, amit nem érdemel meg ez az önkormányzati törvény. Legfőképpen nem érdemli meg a kormánykoalíció a célját illetően, mert igenis a cél az önkormányzatok beindítása és fölállása. Erre ez az önkormányzati törvény alkalmas. Azt igen demagóg, és mindenképpen a közvéleményt félrevez ető megjegyzéseknek tartom, ami az elmúlt héten a beterjesztéskor elhangzott ebben az irányban. Arra kérem a képviselőtársaimat, hogy úgy mérlegeljék egységében az önkormányzati törvényt, hogy igenis alkalmas a feladatára. Ha a közvélemény azt lá tja, hogy mindenki igényeinek megfeleljen, azt pozitívan fogja értékelni, de ha olyan véleményeket hall, amiket a múltkor a beterjesztésnél, az teljesen félretájékoztató és megzavarja a közvéleményt. Még egy nagyon fontos megjegyzés: a közvélemény sajnos n em úgy várja az önkormányzati választásokat, mint ahogyan annak tényleges súlya megkívánná. Kissé elfásult, nem nagyon bízik benne, mert nem élt olyan struktúrában, hogy magát önkormányzati formában kormányozza. Ha nekünk ezt feladatunk erősíteni, akkor ez zel pontosan ellentétes tendenciájú volt az a megnyilvánulás, amit a sajtóból és a múlt heti indításból a közvélemény tapasztalt. Hölgyeim és Uraim! Kérem Képviselőtársaimat, hogy mérlegeljék ezt. Kérem az ellenzéket, hogy ilyen értelemben szóljon hozzá az általános vitához. Köszönöm szépen. (Taps.)