Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazás elrendeléséről szóló orzsággyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
387 másra irányultak. A kérdések megfogalmazásának van egy óriási technikai problémája, amely szintén az aláírásgyűjtés rossz előkészítésére vezethető vissza, ez pedig a következő: nem volt egyetlen kérdés sem egyetlen fejrészben. Az lett volna az elvárható – és akkor lett volna egyértelmű a népszavazás rendezésével kapcsolatos kérdés – ha kérdés formájában határozzák meg, hogy tulajdonképpen az aláíráso k mire szólnak. Ezzel szemben ezek a fejrészek egy alárendelt mellékmondatban elhelyezett különböző információkat tartalmaztak, ezeknek valóban volt közös része, ezt a közös részt próbáltuk kérdés formájában – hogy az állampolgárok "igen"nel vagy "nem"me l válaszolhassanak rá – mi megfogalmazni, sajnos azért, mert az aláírásgyűjtők ezt a megfogalmazást elmulasztották. Úgy érzem, hogy mind az időpontot illetőleg, mind pedig a kérdés megfogalmazásának elmaradása miatt sem a Szabad Demokraták Szövetsége, sem az alkotmányügyi bizottság, amikor ezt a munkát végül elvégezte az aláírásgyűjtők helyett, semmiféle mulasztást nem követett el. A mi magatartásunk arra irányult, hogy ezt a más által megindított kezdeményezést megpróbáljuk törvényes keretek között tartani . Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Dr. Orbán Viktor képviselőt illeti a szó. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Bizonyára feltűnt önöknek az, hogy a ma délutá ni vitában a FIDESZ képviselői jószerivel nem vettek részt. (Közbeszólások: Nincsenek itt!) Ennek az az egyszerű oka volt, hogy a FIDESZ képviselői a köztársasági elnök választásával kapcsolatos álláspontjukat az alkotmánymódosításkor már kifejtették, enne k megismétlését itt nem tartották szükségesnek. Ami miatt most mégis szót kellett kérnem, az a 153 – as számú indítvány egy mondata. Ha kézbe vesszük a 153 – as számú indítványt, és az I. szám alatt szereplő részt elolvassuk, azt láthatjuk, hogy tartalmazza az t a kérdést, amire válaszolnia kell a választópolgárnak, utána tartalmaz egy zárójeles megjegyzést. Ezzel kapcsolatban szeretnék két perc erejéig egy rövid hozzászólást tenni. Nem politikai, hanem alkotmányjogi álláspontot szeretnék kifejteni. A Fiatal Dem okraták Szövetségének politikai álláspontja ebben a kérdésben – vagyis, hogy miképpen válasszuk a köztársasági elnököt – egybeesik a Szabad Demokraták Szövetségének és az MDFnek az álláspontjával, illetve azt hiszem, részben a kisgazdákéval és a keresztén ydemokratákéval is. A politikai álláspontok között nincsen különbség, csak az alkotmányügyi kérdést szeretném fölvetni. Úgy gondolom, nem helyes alkotmányjogi szempontból, ha egy népszavazási kérdés után zárójeles magyarázat következik. Úgy gondoljuk, el k ellene hagyni. Azt a kérdést kellene egyértelműen megfogalmazni, amire válaszolnia kell a polgárnak, hogy ne legyen szükséges utána semmiféle magyarázat. Úgy ítélem meg, hogy a föltett kérdés teljesen egyértelmű, arra lehet választ adni, magyarázat pedig n em szükséges. Már az elmúlt évben, novemberben, mikor a népszavazás volt, akkor is kifejtettük: úgy gondoljuk, ha a kérdés elég világosan van megfogalmazva, akkor nem szükségeltetik ilyenfajta magyarázat. Ezzel az eszközzel akkoron a pártállam élt, jogosul atlan előnyhöz jutva ezáltal – amint azt akkor többször kifejtettük. Nem volna helyes, hogyha más szándékokkal is, ha egy ilyen, hasonló eszköz alkalmazására most itt sor kerülne. Tisztelettel azt javasoljuk, hogy hagyjuk el a zárójeles bekezdést. Ugyanakk or úgy gondolom, az sem kétséges, hogy valamelyest a mi politikai álláspontunkat erősítené az a zárójeles megjegyzés, mert az állampolgárokat részben befolyásolná – méghozzá abba az irányba, amit a FIDESZ is szeretne a népszavazás eredményeként látni. De ú gy gondoljuk, elég erősek ennek a sok pártnak az alkotmányjogi érvei ahhoz, hogy ha jól adjuk elő a sajtóban, amikor
