Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazás elrendeléséről szóló orzsággyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
386 Ehhez a magyarázathoz az is hozzátartozik, a népszavazásról szóló törvény valóban úgy szól , hogy törvények megerősítésére vagy törvénykezés elhatározására írható ki országos népszavazás, illetve más, országos jelentőségű, de nem törvényt jelentő kérdésekben. Tegyük hozzá világosan, hogy a kezdeményezés akkor indult el, amikor még nem volt módos ítva az Alkotmány, és a hatályos Alkotmány szerint az állampolgárok közvetlenül választhattak volna maguknak köztársasági elnököt. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom, magam is részt vettem a délelőtti alkotmányügyi bizottsági vitán, itt is végighallgattam a vitát, hadd hivatkozzak megint Oláh Sándorra, annak elkerülése végett, hogy azt mondja, fű alatt kívánnak bárkik bármilyen érdekeltséget vagy érdekviszonyt becsempészni a helyhatósági választások ürügyén. Nem kívánunk, sőt megteszem a második lépést is – Fodor Istvánnal együtt – , kiindulva Antall József miniszterelnök úr két héttel ezelőtti felszólalásából, amelyben a legjobbnak ebben a helyzetben, a rossz közül a kisebbik rossznak – őt idézem pontosan – azt tartotta volna lehetségesnek, hogy decemberben legyen a népszavazás, ezért élve az ügyrend 32. §ában, a (7) bekezdésében megfogalmazottakkal, Fodor Istvánnal együtt megváltoztatjuk indítványunkat, és javasoljuk, hogy a népszavazás kitűzését december 2 – ára tegye meg az Országgyűlés. Ugyancsak az ügyre nd hivatkozott helyei alapján azt kérem az elnök úrtól, hogy ezt a bizottsághoz véleményezésre kiadni szíveskejék, azt a bizottság tárgyalja meg. Mi el tudjuk készíteni ennek alapján a javaslatunkat, egy új változatot, én itt és most – a vitát is végiggond olva és a vitát is figyelembe véve – csak a lényegi részét tettem meg a változtatás érdekében. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Szigethy István képviselő, SZDSZ. Átadom a szót. Felszólaló : Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A most felvetett módosításhoz szeretnék kapcsolódni, de amelyeket el kívánok mondani, el akartam egyébként is. Előbb a népszavazásról szóló törvény módosítása során Hack Péter általánosságban már rámutatott arra, hogy az SZDSZnek a júliusi időpontra tett javaslata volt az egyetlen lehetséges olyan megoldás, amely belefért a törvény keretei közé. Sajnos újabb olyan javaslat felvetődött, ami a jelenleg hatályos törvén y rendelkezéseivel ellentétes. A törvény 9. § (1) bekezdése szerint "Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül." És ehhez kapcsolódik a 9. § (4) bekez dése – és ez a lényeg, ez az, amelyen egészen félrecsúszott a vita: "Az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell lefolytatni." Ha kitolódna a népszavazás ennek valamiféle szélső határára, nem maradna más, mint az, hogy az önkormányzati választásokat kellene odébbtolni – és azt hiszem, ezt senki nem akarja. A most felvetett Király Zoltánféle javaslat ellenkezik a jelenlegi törvénnyel. Hogyha a népszavazáshoz az aláírásgyűjtést megkezdték, a legminimálisabb lett volna, hogy a népszavazásról szóló törvényhez igazodjék el az aláírásgyűjtés. Önmagában az időpontkérdés éppen ezért véleményem szerint a hatályos joggal messzemenően ellentétes, ilyen megoldás nem fér bele, amelyet Király Zoltán felvetett, éppen ezért marad az az egy etlen lehetséges megoldás, amely az eredeti javaslatban benne van. Ezen túlmenően még egy kérdésre szeretnék kitérni. Balás István felvetette, hogy az alkotmányügyi bizottságban rendkívül hosszú, rendkívül nehéz vita végén született meg az a bizonyos kompr omiszszumos szövegmegállapodás – ebben többek között benne volt az is, hogy az SZDSZ által előterjesztett korábbi szövegmódosítás, amely véleményünk szerint megfelelt volna a törvény pontos szövegének, de politikailag esetleg félreérthető lett volna, vissz avontuk, nem ragaszkodtunk a törvényességhez ebben a kérdésben, tudomásul vettük, hogy a kérdések eredetileg
