Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Bejelentések: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ):
318 Köszönöm. Bejelentem, hogy az Országgyűlés 186 "igen" szavazattal, 90 ellenében, 26 tartózkodással a miniszterelnök úr válaszát elfogadt a. Következő interpellálónk Lotz Károly, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, aki az ipari és kereskedelmi miniszterhez interpellált a bel- és külföldi vállalkozások valós segítése tárgyában. Lotz Károly képviselőt illeti a szó. Interpelláció: Lotz Kár oly (SZDSZ) – az ipari és kereskedelmi miniszterhez – a bel- és külföldi vállalkozások valódi ösztönzése tárgyában LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) : Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti megújhodás programja keretében kidolgozott rövid távú cselekvési program 3. és 7. pontja ígéretet tesz a belföldi vállalkozásokat és a külföldi befektetéseket ösztönző széles körű intézkedések bevezetésére. Sajnálatosnak tartom, hogy a Kormány által kért türelmi időszak derekához közeledve az ígéretek realizálása még mindig várat magára . Egyrészt kedvezőtlen a belföldi vállalkozásokat és a külföldi tőke bevonását övező társadalmi tulajdonosi klíma; a vállalkozókat elbizonytalanítja az a lehetőség, hogy megvásárolt, vagy megvásárolni szándékozott vagyontárgyakat az eredeti tulajdonosok va gy mások politikai, illetve méltányossági szempontokra hivatkozva majd visszakövetelhetik, mintegy átmeneti visszaállamosítás következne be. E tekintetben határozott zavarok érzékelhetők a befektetők várakozásaiban. Másrészt a kormányígéretek ellenére a ma gánvállalkozás ösztönzésére hivatott intézményi háttér változatlanul hézagos, az eddigi intézkedések elégtelenek. A hazai vállalkozók előtt nem, vagy alig ismeretesek a külföldi gazdaságösztönző programokból származó pénzügyi források, illetve azok igénybe vételének szabályai, lehetőségei. Igen nagy az ismerethiány és bizonytalanság e téren, nincs érdemi publikus információ a kisvállalkozók számára. A külföldi támogatás illetve hitelforrások egy része - amely egyáltalán már ismert – konstrukciós okokból elev e alkalmatlan a hazai vállalkozási szféra széles körű ösztönzésére. Gondolok itt például a bajor, illetve a badenwürttenbergi hitelkonstrukcióra, ennek igen magas igénybevételi alsó határára, vagy a külföldi partner bevonásának kötelezettségére. Nem létes ülnek széles körben a vállalkozások tőkeellátási igényeihez alkalmazkodó speciális befektető társaságok, szervezetek, de a kereskedelmi bankok ilyen irányú financiális tevékenysége is erősen korlátozott, részben a Jegybank intézkedései következtében. Kedve zőtlen a vállalkozások gazdasági - pénzügyi környezete. Kevés és nagyon drága a vállalkozásokhoz igénybe vehető belföldi hitelforrás. Kisebb magánvállalkozások számára gyakorlatilag nem nyílik elfogadható hitellehetőség. A választási kampányban ígért adócs ökkentés helyett a gazdaságipénzügyi kormányzat költségvetési egyensúlyra hivatkozva adóemeléseket, rendkívüli adóintézkedéseket helyez kilátásba. Ez a vállalkozói kedvet tragikusan visszavetheti. Összességében: az ipari tevékenység visszaesése, a bejelen tett energiaáremelések, a belföldi vállalkozók elkedvetlenedése, a munkanélküliség robbanásszerű növekedésének veszélye, illetve a külföldi befektetők változatlan bizonytalansága az eddiginél lényegesen hathatósabb, sürgős intézkedéseket követel a magyar gazdasági, ipari kormányzattól. Engedje meg miniszter úr, hogy egy mondatot idézzek a KIOSZ elnökének az Országgyűlés illetékes bizottságainak, illetve a miniszterelnök úrhoz írott leveléből: a Kormány száz napra a társadalom türelmét kéri. A türelem a Kor mányzat felé megnyilvánuló bizalom függvénye. A Kormány által is kulcsfontosságúnak ítélt magánvállalkozói réteg bizalma csak akkor nyerhető el, ha már ebben a türelmi időben a Kormány jelét adja annak, hogy a vállalkozók sorsáról nem a fejük fölött, őket kizárva kíván dönteni.
