Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
32 Nem akarom részletekkel untatni a tisztelt Házat, bárki utánanézhet és megbizonyosodhat, hogy a jelenlegi privatizációs kedvezmények a magas jövedelműek, a vezérigazgatók, a menedzserbürokrácia érdekében kerültek kimunkálásra. Tisztelt Képviselőtársak! A z egyre szaporodó munkástanácsok tanúsítják, hogy a munkástömegek nem hajlandók újra kisemmiztetni magukat. Ennek bizonyságául engedjék meg, hogy felolvassam a SzabolcsSzatmárBereg megyei munkástanácsok közös állásfoglalásának első pontját. "A munkástaná csok véleménye szerint olyan, a dolgozók türelmét biztosító törvényekre van szükség, amely elsőbbséget és egyenlő kedvezményeket biztosít a munkásoknak a nagy jövedelműekkel az állami tulajdon privatizálásában. Különös tekintettel a gazdasági társasággá tö rténő átalakulásra, ahol jelen pillanatban a közös tulajdonos spontán privatizációja folyik, a megújuló uralmi erők irányításával. A gazdasági átalakulásoknak biztosítani kell a munkások ellenőrzését és vétójogát a munkástanácsok bevonásával még a döntése lőkészítés fázisában." Eddig az idézet. Tisztelt Országgyűlés! A bizonytalan jogi státus és a korábbi hatalom ellenállása dacára ma mintegy 2530 ezer tagot számlál a munkástanácsmozgalom. Ma már országos szervezete is van, információs irodával, társadalm i munkában dolgozó aktivistákkal. A mai csendes, forradalmi átalakulásban részt vesz és részt kér a magyar munkásosztály is. Nem hatalmat, csak az őt megilletd jussát akarja, és ezt nem lehet meggátolni különböző paktumokkal. Uraim! Mielőtt megnyomják a go mbot, vessenek számot a lelkiismeretükkel. (Morajlás a teremben.) Megfoszthatjáke a magyar munkást attól a lehetőségtől, hogy tulajdonosa lehessen saját munkahelyének? Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Po lyák Sándor képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége. (Tévedés, mondják többen.) Akkor következik dr. Vastagh Pál képviselő, MSZP. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vita délutá ni menetében Csépe Béla képviselőtársam azt a javaslatot terjesztette elő a vitában, hogy az alkotmánymódosítás során ne kapjon helyet az Alkotmányban a köztársasági államforma minősítő jelzői között a szociális meghatározás. Ezzel szemben én azt szeretném Önök előtt kifejteni - hivatkozva az alkotmányfejlődés európai menetében kialakult értékekre - miért válhat fontossá, hogy még abban az esetben is, ha az alkotmánymódosítással egy ideiglenes periódus következik be a magyar Alkotmány fejlődésében, miért vá lhat fontossá, hogy a Magyar Köztársaság államát szociális jellegű államként határozza meg a Parlament. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs szó arról, hogy valamilyen ködös, ideologikus elemet kívánnánk visszacsempészni az alkotmánymódosítás során. Arról va n szó, hogy szeretnénk, ha a magyar Alkotmányban is helyet kapna az a ma már általunk oly sokszor emlegetett, Európa alkotmányaiban több évtized óta megtalálható kategória, aminek eredete a szociális törvényhozáshoz nyúlik vissza, amelynek nyomán kialakult ak a szociális alkotmányok, és amelynek eredményeképpen, különösen a II. világháborút követő alkotmányfejlődésben, sőt a legújabb alkotmányfejlődésben éppen azoknak az országoknak az esetében, ahol az elmúlt évek során látványosan haladtak meg korábban elm aradottnak minősített gazdasági, politikai és társadalmi szintet, fontosnak ítélik meg, hogy ez a jelző benne szerepeljen az Alkotmányban.
