Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
29 kell hogy bekövetkezzenek. Magyarországon ugyanis nem megoldott a nemzetiségek képviselete és nem megoldott ez az egész probléma, ez csak egy szelete az egésznek és a továbbiakban mi határozottan és kifejezetten szeretnénk foglalkozni ezzel a problémakörrel. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólá sra következik Csépe Béla képviselő, Kereszténydemokrata Néppárt. Átadom a szót. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmánymódosítási törvényjavaslat egykét paragrafusával kapcsolatban szeretnék rövid véleményt m ondani. A 2.§ (I) bekezdéssel kapcsolatban, amely azt mondja ki - a tervezet szerint , hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus állam, van egy olyan javaslat, amely a szociális szót kívánja ebbe belevenni. Ez vélemé nyem szerint nem helyes, mert számomra kicsit rosszemlékű. Arra emlékeztet, amikor hangzatos módon akart az állam demonstrálni bizonyos törekvéseket, amelyek nem voltak igaziak. Mi a szociális törekvések mellett vagyunk szívvellélekkel, de úgy véljük, hog y ennek nem az a módja és nem is feltétele, hogy az Alkotmányba így, mindjárt az indításnál ez a szócska belekerüljön. Mi amellett vagyunk, hogy elegendő ez a rövid szakszerű szöveg: független és demokratikus. A köztársaságielnökválasztással kapcsolatban nekem is vannak gondolataim. Pártunkat az általános vitában már olyan vád érte, hogy miért változtattuk meg álláspontunkat, s a hozzászóló nyilván szerette volna, hogy ha ez nem történik meg. Nos, ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy elmondjam, mi úgy gon doljuk, hogy a mindenkori politikai helyzet szerint kell a nép, a nemzet érdekében cselekedni. Pártunk és az én felfogásom szerint is a jelen politikai, történelmi helyzetben a legfontosabb a politikai stabilitás. Úgy véljük, hogy a demokratikusan megválas ztott Parlamentnek demokratikus felhatalmazása van erre a választásra, a köztársasági elnök megválasztására; és akkor, amikor az ország két legerősebb politikai pártja ezt az úgynevezett paktumot megkötötte, tulajdonképpen arra is felhatalmazta őt a nép, a választás, hiszen ez egy politikai cselekvés, ami nyilván annak az érdekében történt, hogy az országnak a válságból való kivezetése minél könnyebben menjen, vagy fogalmazhatok úgy is, hogy egyáltalán lehetségessé váljon. Én ezzel kapcsolatban azt a hasonl atot alkalmaznám, hogy akkor, amikor egy hajó egy szoroson megy keresztül, akkor a stabilitásnak a felborulása könnyen azt eredményezheti, hogy valamiféle szirtbe ütközik és elsüllyed. Én úgy vélem, hogy akkor, amikor a szoroson áthaladtunk, akkor lesz az a történelmi és politikai helyzet, hogy nyugodtabb körülmények között, a már itt elhangzott igényeknek megfelelően az egész Alkotmány átalakulásra kerüljön, és akkor mi nem zárjuk ki azt, hogy akkor a köztársasági elnök választása is úgy történjen, ahogyan a nép kívánja. De még egyszer hangsúlyozom, hogy mi nem tudjuk úgy felfogni ezt a problémát, hogy most mintha a nép akarata ellenére történne meg az, hogy a nép által megválasztott Parlament fogja esetleg a köztársasági elnököt megválasztani. A konstruktí v bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban a véleményem az, hogy éppen a kormányozhatóság, a gyors kormányzati váltás előmozdítása érdekében - amennyiben erre szükség lesz - helyesnek tartom a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét is. Ugyancsa k ennek a gondolatnak alárendelve mondanám azt a véleményemet, hogy valamennyi olyan javaslat, amely a kétharmados szavazati többség szükségességét igénylő törvénykört bővíteni igyekszik, nem találkozik helyeslésemmel, mert a közeljövőnek az egyik legfonto sabb feladata, hogy minél hamarabb, minél gyorsabban megalkotásra kerüljenek azok a törvények, amelyek biztosítják ennek a - gondolatomban hajónak nevezett - államnak a vészhelyzetből, a válsághelyzetből való kijutását. Tehát ez az a pillanatnyi történelmi helyzet, amely meghatározta gondolkodásunkat.
