Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 28. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 21. napja - Interpellációk: - NAGY FERENC JÓZSEF földművelésügyi miniszter:
1209 termelőszövetkezetek nem is zárkóztak el, de amint tudják a képviselőtársak is, nagyon nagy visszaigénylés nem mutatkozott tavasszal. Ez az 5 millió 700 ez er hektár, ez az 1241 tsznek a területe - majd a következőkben érintve lesz ez a kérdés - párosulva az 1 millió hektár gazdasági területtel, amely 129 számból tevődik össze - itt egykettő az, amely csőd alatt áll ., de mindenképpen arra szeretnék utalni , hogy a képviselőtársam által állított visszaigénylés, az a 2 millió hektár eltúlzott, én nem látom ezt ilyen súlyosnak. Úgy ércem, hogy az egész kérdésnek, az egész földrendezésnek sokkal nagyobb a füstje, mint a lángja, sokkal nagyobb artikuláció alakul t ki! Tessék elhinni, hogy én járom a nagyüzemek vezetőit, és most én megmondhatom őszintén, hogy megértésre talált az elképzelésünk. Nem volt ellenvetés. Tehát az a hang, ami a sajtóban megjelenik, nem általánosítható, és majd Önök is meg fogják látni, ho gy ez a kérdés nem így fog jelentkezni. Összesítettük a földhivatalokhoz, a pártokhoz, nagyüzemekhez, illetve tanácsokhoz bejutott termőföldvisszaadási kérelmeket, és ezekből az adatokból- persze ez nem teljes, és nem is ellenőrizhető - megállapítható, ho gy a kodifikációs munka megkezdésének időpontján mintegy 60 ezer igénylő összesen 400 ezer hektárra nyújtott be igényt. Ez a szám persze véglegesnek nem tekinthető, nagyon sokan várják, hogy a törvényben legyen garantálva a továbbiaknak a sora. És meg kell azt is mondani - de azt hiszem, nagyon sokan vannak itt vidéki képviselők, pártállásra való tekintet nélkül , hogy a vidék fél. Félnek az emberek, és hogy minek félnek, azt Önök saját maguk, megítélésük szerint ugye meg tudják ítélni. Na most, ezek a vis szaigénylések sem egyformák. A tanyavilágban, különösen az Alföldön, ahol mondjuk - egy olyan speciális helyzet alakult ki, hogy a tanya körül elhelyezkedő földterületekre zömében igényt tartanak a tulajdonosok, így Békésben, BácsKiskunban nagyon erős az igény, nagyon erős SzabolcsSzatmárban; a Dunántúlon, amelyik konzervatív megyékből áll, ott a visszaigénylés kisebb. (Zaj a bal oldalon.) A harmadik kérdés: a törvényjavaslat véglegesítése során különbséget kívánunk tenni a termelőszövetkezet által polgár i jogcímen szerzett termőföldek, illetve a földfelajánlás, földmegváltás címén szerzett termőföldek között. Az volt a kérdése dr. Magyar Bálintnak, hogy állami vagy szövetkezeti tulajdonnak tekintjüke a szövetkezeti tulajdont. Én azt mondanám, hogy isis. Önök már nem emlékeznek vissza, de mi idősebbek igen, hogy az ötvenes években azok az önkéntes földfölajánlások a magyar állam javára történtek, majd amikor a Tszek megalakultak, ezt nagyon potom árért, mintegy eszmei árért, 10 forint aranykoronánként ka pták meg a termelőszövetkezetek; a másik része, a tsztulajdon - az oszthatatlan tsztulajdon pedig úgy alakult ki, hogy meghalt a tsztag és örököse nem lépett be, vagy kizárták az illetőt és a földje bennmaradt a szövetkezeti közös tulajdonban, és ezek ö tévi földjáradék ellenében kerültek megváltásra. Tehát elképzeléseink szerint a tulajdonrendezés során kizárólag csak az utóbbi jogcímen szerzett termőföldek, tehát amit polgári joggal, eltartási szerződéssel - mert ilyen is van nagyon sok, hogy az öreg te rmelőszövetkezeti tagokkal, ugye eltartotta a tsz, és megegyeztek, hogy ennek fejében a vagyona bemegy a tulajdonába ,.Ez természetesen a termelőszövetkezet tulajdona. Mi a vissza nem igényelt területeket is - ami nem ezeknek a hatáskörébe tartozik - úgy képzeljük el, hogy ezeket az önkormányzatoknak kellene adni, és ezzel a falunak a becsületét, a szerepét is fölemelni; és itt adni a falunak, az elsorvasztott falvaknak egy lehetőséget, hogy felzárkózzanak infrastruktúrában, fejlesztésben, és valahogyan ez ek a területek jobban oda is kötnék az agrárértelmiséget, de általában a lakosságot is jobban megkötnék a falvakhoz, a város és a falvak közti különbség csökkenne. Negyedik kérdésre: a jelenlegi elképzeléseink szerint - és ez már szerepelt a Kormány munkaa nyagaiban is - a jövőben a háztájira vonatkozó rendelkezések a minél szélesebb szövetkezeti önkormányzat érvényesülése érdekében teljeskörűen diszpozitívvá válnak, azaz a termelőszövetkezet
