Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 28. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LUKÁTS MIKLÓS művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1201 Ez a rendelettervezet a felsőoktatási intézmények szervezeti rendjét kívánta szabályozni. Egy régebbi rendelet módosításaként, helyesebben ahelyett kívánták kihozni. Ezzel kapcsolatban kétféle aggályom merült fel. Az egyik formai, a másik tartalmi jellegű aggály. A formai jellegű aggály az volt, hogy ennek a rendelettervezetnek a datálása június 25. Ezek után küldték ki az oktatási intézményekhez, a felsőoktatási intézményekhez véleményalkotás céljából. A vélemény beküldésének a határideje július 20. volt. Aki ismeri a felsőoktatá st, nagyon jól tudja, hogy ez az időszak az államvizsgákat, illetve a szabadságolásokat jelenti. Ez az időszak tehát nem alkalmas arra, hogy véleményt formáljanak ezek a szervezetek, illetve azok dolgozói, oktatói. Ezért teljességgel antidemokratikusnak ít éltük meg, hogy ilyen formában próbáljanak véleményalkotásra bírni intézményeket. Ez természetesen csak azt jelenthette, hogy egyéni vagy kisebb csoportérdekek fejeződhettek ki azokban a véleményekben, amelyeket a minisztérium megkapott. A tartalmi résszel kapcsolatosan sokkal súlyosabb aggályaink voltak, bár az előző sem súlytalan. Ezek közül nem kívánok mindent érinteni, csak egyetkettőt. Nagyon fontos aggályunk volt az, hogy egy olyan intézményi tanács jött volna lé tre, egyetemi vagy főiskolai tanács, amelynek kezében gyakorlatilag minden hatalom összpontosult volna. Ez a hatalom arra is kiterjedt volna a tervezet szerint, hogy a tanterveket meghatározza. Egy ilyen "össznépi testület" - idézőjelben értem , az összné pi testület megítélésem szerint szakmailag alkalmatlan ilyen kérdésekben dönteni, tehát eleve aggályunk volt a hatáskörét illetően. Ugyanakkor aggályunk volt olyan tekintetben is, hogy hogyan, miből vagy kikből tevődik össze ez a szervezet. Négyféle variác ió volt felsorolva, mind a négy variációban kisebbségben maradtak az oktatók. Ezek közül két variáció olyan volt, hogy összdolgozói értekezlet döntené el ennek a szervezetnek az összetételét, illetve más kérdéseket is. Aki ismeri az egyetemeket és főiskolá kat, tudja hogy nagyon jó az az arány, ha kétharmad-egyharmad arányú a nemoktatókoktatók vonatkozásában az intézmény összetétele. Ebből az adódott volna, hogy konzerválódna ez a nem egészséges állapot, mert nyilvánvalóan nem lett volna érdeke ennek a te stületnek saját magával ellentétes intézkedéseket tehát például összetétel - hozni. Ennek alapján készült az interpelláció. Az interpelláció - nem tagadva annak fontosságát, hogy sürgősen induljon meg az egyetemek és főiskolák átalakulási, szervezeti átala kulási folyamata - éppen az ilyen hiányosságok és abnormalitások kiküszöbölését célozta meg. Kérem az államtitkár urat, hogy ennek függvényében, ennek tükrében szíveskedjék választ adni azokra a konkrét kérdésekre, amelyek őelőtte az interpellációban megfo galmazódnak, illetve kérem, hogy szíveskedjék tájékoztatni az új helyzetről. Még mielőtt az államtitkár úr válaszolna, engedjék meg, hogy egy ügyrendszerű javaslatot is tegyek. Kérem, hogy ezentúl a Parlament képviselői kapják meg az interpellációk szövegé t is, hogy ne kényszerüljön arra az interpellációt tevő, hogy esetleg szó szerint fel kelljen olvasni az interpellációt. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az interpellációra Lukáts Miklós művelődési és közoktatási államtitkár válaszol. Átadom a szót. Lukáts Miklós művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár válasza LUKÁTS MIKLÓS művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megköszönöm Fazekas Zoltán képvisel d úr kérdéseit, mert itt szólhatok egy olyan fontos kérdésről, mint az előttünk álló egyetemi tanév. Valamennyien tudjuk és érezzük, hogy az egyetemek és főiskolák életében ez az év sorsdöntő lehet. Megújulnake egyetemeink, visszatérneke magyar és európa i hagyományaikhoz, ez az alapkérdés.
