Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi Xlll. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - SOÓS KÁROLY ATTILA, DR. (SZDSZ)
1177 Tekintettel a módosító javaslatokra, általános és részletes vitát kell ta rtanunk. Most a törvényjavaslat általános vitája következik. Kérem képviselőtársaim közül azokat, akik szólni kívánnak, jelentkezzenek. Szót kér dr. Soós Károly Attila képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Soós Károly Att ila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági szakértői és jogi szakértői megvizsgálták ezt a törvényjavaslatot, és alapjában véve meglehetősen negatív véleményt alakítottak ki róla. Kétségtel en, hogy azt a törekvést, amely arra irányul, hogy az állami vagyont fokozottabban védjük, nekünk támogatnunk kell. Mi ezt tavaly május óta egyfolytában tettük, minden más állítás alaptalan. Ennek megfelelően a törvény bizonyos törekvéseit támogatjuk, péld ául azt, hogy az egész vállalati vagyont a törzstőke, illetve a törzsvagyon terhére kell elszámolni. Ezt támogatjuk. Jól tudjuk, hogy ennek a rendelkezésnek a hiánya tette lehetővé annak idején a HungarHotelsbotrányt, bár persze azt is meg kell mondani, h ogy az nem volt egy igazán spontán átalakulás, mert hiszen a minisztérium közvetlen irányítgatásával folyt az egész. De mindenesetre, minden józan törekvést, ami arra irányul, hogy az állami vagyont védjük, a Szabad Demokraták Szövetsége támogat. Viszont ú gy gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat rengeteg fölösleges, vagy éppen képtelen törekvést tartalmaz. Na, mindjárt mondanék egy példát. Egyes jogi személyek vállalatai átalakulásához szükség van a pénzügyminiszter engedélyére. Kérem szépen, az egyes jogi s zemélyek vállalatai az magyarán társadalmi szervezetek vállalatait jelenti. Na már most, hogyha itt a társadalmi szervezetekről! valakinek az úgynevezett régi rendszerhez kötődő társadalmi szervezetek jutnak eszébe, hát akkor természetesen jogos lenne egy ilyen törekvés, mondhatná az ember, de az a helyzet, hogy azokat épp most számoltatja el majd egy másik törvény. És létrejött, én nem tudom, hány száz, vagy hány ezer egyéb új társadalmi szervezet, amelyeknek az égvilágon semmi közük a régi rendszerhez, és én egyszerűen nem értem, hogy a pénzügyminiszternek mi köze van ahhoz, hogy azok mit csinálnak a vállalataikkal. Az nem állami vagyon, az társadalmi szervezeti vagyon, ne csináljunk mindenből állami vagyont és pénzügyminiszteri engedélyt. Nem értem. A más ik ilyen, egyszerűen érthetetlen dolog számomra az átalakulási törvény 76. §ának az eltörlése. Ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy állami vállalatok, köztük kis állami vállalatok átalakuljanak szövetkezetté. Hát már elnézést kérek, de miért ne alakulhatn ának át szövetkezetté? Én persze nagyon jól emlékszem, a hetvenes évek eleje, közepe táján ugye volt az a bizonyos mezőgazdaságellenes, szövetkezetellenes kampány, és akkor hoztak ilyen jellegű, ehhez hasonló szabályokat, hogy mit tudom én, közös vállala tot szövetkezet meg állami gazdaság ne hozhasson létre, hogy csak így, meg úgy hozhasson létre, mert az állami vagyont a szövetkezetekkel szemben védeni kell. De tényleg azzal szemben kell védeni az állami vagyont, hogy egy kis állami vállalat, amelyiknek egyébként nagyon jól tudjuk, hogy a központi előírások szerint rendkívül bürokratikus könyvelési, igazgatási rendszere van, ne alakulhasson át egy hatékonyabb kisszövetkezetté? Szóval ezeket a dolgokat én egyszerűen nem értem. Na most egy másik dolog, amit erősen kifogásolunk ebben a törvényben, az a "minden hatalmat az Állami Vagyonügynökségnek" jelszó. Ez a jelszó ugye abban fejeződik ki, hogy az egykori 17. § (1) bekezdése az most itten kibővül 17., 17/a, 17/b, talán még /c §át is, és itt arról van szó végesvégig, hogy lényegében az átalakulási törvény átalakítási törvénnyé válik, a társasággá alakuló állami vállalatnak minden kérdésben az Állami Vagyonügynökséghez kell szaladgálnia jóváhagyás végett, sorozatosan. Ez olyan mértékű, hogy az emberben komo lyan fölmerül a kétely, hogyha tényleg ez a tisztelt Kormány szándéka, akkor egyáltalán minek meghagyni itt a vállalatnak bármifajta jogkörét; hát ha
