Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi Xlll. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - SOÓS KÁROLY ATTILA, DR. (SZDSZ)
1178 annyiszor kell az Állami Vagyonügynökséghez szaladgálni, akkor nem lenne egyszerűbb azt mondani, hogy az e gészet az Állami Vagyonügynökség intézi, a vállalat pedig hallgat. Na most, itt persze valaki azt mondhatná - és ma már hallottunk hasonló irányú kirohanásokat , hogy na végre, most aztán jól körmére néznek az igazgatóknak. Na most, szerintünk ehelyett, h a nem megfelelő, ha pártalapon pozícióba került - és hangsúllyal hozzátenném, pártalapon ott is maradt - igazgatókat kell eltávolítani, a Kormány is erre törekszik ezzel a bizonyos igazgatóújraválasztással és egyebekkel, hát az ezekkel kapcsolatos kifogás aimat én most itt nem szeretném elmondani, mert az választási kampány lenne, amit egyes pártok már elkezdtek itt ma a Parlamentben, és mi nem szeretnénk nagyon belebocsátkozni ebbe. (Zaj a jobb oldalon.) Az, hogy a Kormány most ilyen, az igazgatók körmére nézős törvényjavaslatot terjeszt elő, mintha éppen a Kormány saját kételyeit fejezné ki. Maga a Kormány sem hisz abban, hogy az igazgatói kar összetételét megfelelő módon tudja átalakítani, ezért a törvényjavaslat szélsőségesen bizalmatlan a jövő, én nagyo n hangsúlyoznám, nem a jelen, a jövő vállalati igazgatóival szemben. Tehát az állítólag liberális MDF Kormánya a szigorú centralizmus felé halad. A szigorú centralizmus gyakorlatilag nem megvalósítható, bénítja a gazdaság működését, és a korrupció melegágy a. Szerintünk egészen más irányban, a liberalizálás feltételeinek megteremtése irányában kellene elindulni, ezért az SZDSZ a törvényjavaslatot nem támogatja, számos módosító javaslatot nyújtott. Egyébként most, ha nemcsak az SZDSZ módosító javaslatait nézz ük, úgy általában megfigyelhető, hogy itt a törvényjavaslat hosszúságához képest roppant sok módosító javaslatot nyújtottak be, összehasonlítva a korábbi esetekkel, ami önmagában véve is tükrözi azt, hogy a törvényjavaslat nincs jól előkészítve, nyilvánval óan el van kapkodva. Na én ennek kapcsán konkrétan két problémát vetnék föl, és ezzel zárom is a hozzászólásomat. Az egyik a helyi önkormányzatok kizárása az átalakuló vállalatok tulajdonosai közül, lényegében a belterületi föld elkobzása az önkormányzatok tól a vállalat átalakulása esetén. Úgy tudom, hogy a Kormány a bizottsági viták során az ellenzék berzenkedésének hatására feladta ezt a rossz ötletet, ami rendben is van, de hogy már ehhez is az ellenzékre legyen szükség, az nekem furcsa. Egy másik problé ma a vagyonkezelő szervezetek ügye. Tisztelt Ház! Az átalakulási törvény 15. §ában szó esik a vagyonkezelő szervezetekről. A törvény szerint ilyen vagyonkezelő szervezeteket létre kell hozni. Ezek állami vagy nem állami, hangsúlyozottan ü zleti jellegű szervezetek, amelyek vállalatokat irányítanak, vállalatrészeket, részvényeket kezelnek, az irányítási funkciókat látják el, a tulajdonosi funkciókat látják el, mások - például az Állami Vagyonügynökség vagy helyi önkormányzatok - megbízásából . Ilyen szervezetekre valóban szükség lenne; éppen azért lenne szükség rájuk, mert amióta itt a tulajdonreformmal valamilyen módon összefüggő törvényjavaslatokat vitatunk, azóta egyre azt látjuk elképedve innen, az ellenzéki padsorokból, hogy az Állami Vag yonügynökségnek a funkciói, a feladatai, amelyeket a mai 30 fős létszámával - vagy lehet, hogy holnap már 60 fős lesz - végre kell hajtania, azok négyzetes haladvány szerint növekszenek. Például épp az itt vitatott törvényjavaslat is szükségessé teszi, hog y ilyen vagyonkezelő szervezetek jöjjenek létre, amelyekre ezeket a feladatokat átruházhatja a Vagyonügynökség. Hát szükségessé teszi, mert ugye az 1. § értelmében az Állami Vagyonügynökséghez kerülnek az átalakuló vállalatok külső vállalkozó által még meg nem vásárolt részvényei, illetve üzletrészei, és az Állami Vagyonügynökség gyakorolja ennek alapján a tulajdonosi jogokat - ezeknek az üzletrészeknek, illetve részvényeknek az alapján. Erre pedig az Állami Vagyonügynökség - ha tényleg beindulnak az átalak ulási folyamatok és esetleg többszáz vállalatot kell majd így kezelnie, irányítania, akkor nyilvánvalóan képtelen, és még csak létre sem hozható egy olyan egységes szervezet - mert irányíthatatlan egy olyan nagy szervezet , amelyik mindazokat a funkciókat , amelyeket most különféle törvények az Állami Vagyonügynökségre ruháznak, meg tudnak valósítani.
