Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSENGEY DÉNES (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
109 biztost nemzetiségi és etnikai biztosnak nevezzük. Kicsit komplikáltabb a név, de ha az Országgyűlés ezt úgy látja, akkor nyugodtan megtehetjük. Elnevezési kérdés, nem jogkörkérdés, hiszen a jogkör világosan szabályozott: hogy a nemzetiségek és etnikai kisebbségek ügyében is eljárhat ez a biztos. Tisztára elneve zési kérdés, kicsit komplikáltabb és idegen szavakat tartalmazóvá válik a név, de ha a többség így kívánja, így legyen! (Zaj. - Felkiáltások: Szavazzunk!) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Egy kis nyugalmat! Dr. Torgyán József kért szót. Felszólaló: Dr. Torgyán Józse f (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Ügyrendi észrevételem van. Az Országgyűlés szavazott, ezt követően senkinek nincs joga ebben a teremben autentikus interpretációt adni. Joga van a törvényt hivatalosan magyarázni a Legfelsőbb Bíróság elnökének , a legfőbb ügyésznek, az Országgyűlésnek mint testületnek, de az, hogy most itt felálljanak különböző képviselőtársaim - akár jó az a törvény, akár rossz, és utólag kommentálják a törvényt, a most meghozott törvényt, erre jogi lehetőség nincs, és erre a H ázszabály sem ad lehetőséget. Lehet, hogy ez a most alkotott törvény nem jó, hogy ennek hiányosságai vannak; akkor be kell nyújtani a Házszabály megfelelő előírásainak megfelelően egy módosító javaslatot, és akkor legközelebb erről fogunk szavazni, de hogy egy megszavazott törvény felett utólag kezdjünk vitatkozni, ez egy jogi nonszensz! Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Teljesen igaza van dr. Torgyán Józsefnek, mégis megadom a szót Csengey Dénesnek. Felszólaló: Csengey Dénes (MDF) CSENGEY DÉNES (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Borzasztóan sajnálom, hogy ebben az egy esetben vitába kell szállnom Torgyán József úrral. Én ezt a kérdést másképpen látom. Eljárásjogi szempontból bizonyára azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy szavazás után tört ént kérdésfelvetés, és így nem találhat meghallgatásra. Eljárásjogi szempontból valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy ez a szövegmódosító javaslat ügyetlenség folytán elkallódott, és ezért nem került be az alkotmánymódosítás végleges szöv egébe. Azonban, ha jól értettem, itt az kérdés vetődött fel, és nem kapott megnyugtató választ, hogy a magyarországi cigányságra kiterjesztve érezhetjüke ezzel a fogalmazással az országgyűlési képviselet jogát? Tölgyessy Péter tett egy javaslatot, áthidal andó ezt a kérdést, miután azt mondta, hogy nemzeti és etnikai kisebbségek biztosáról szól egy korábbi helyen a törvényszöveg, és így megnyugtatóan rendezve láthatjuk. Én azonban úgy látom, hogy itt egy másik kérdés is van: nemcsak az, hogy a nemzetiségi b iztos jogosulte például a cigány kisebbség képviseletére is, hanem az, hogy ennek a megfogalmazásnak értelmében, amely úgy szól, hogy nemzetiségenként egy személyből álló testület gyakorolja - hogy a cigányság delegále egy személyt ebbe a nemzetiségi biz tos jogával felruházott testületbe? Úgy gondolom, a kérdés olyan horderejű - tudniillik, hogy a magyarországi cigányság parlamenti képviselethez jute ezen a módon vagy sem , hogy ezt a kérdést nem háríthatjuk el magunktól azzal és nem vehetjük magunkra a nnak a felelősségét, hogy ügyetlenség folytán elkallódott a módosítás szövegéből. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. A vitát most lezárjuk. Úgy látom, hogy félreértésről is van szó. Ezért megkérem a jegyző t, hogy a paragrafust pontosan olvassa fel, és kérem, hogy ellenőrizzék, miről van szó. Dr. Kóródi Mária jegyző
