Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - BÁRDOS BALÁZS jegyző - ELNÖK (Szabad György): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF)
507 több képviselőtársunk felszólalására nem került sor. Felkérem Bárdos Balázs jegyzőt, hogy szíveskedjék felolvasni, kik az előre bejelentett hozzászólók, és m ilyen sorrendben fognak szólásra következni, amennyiben nem lépnek netán vissza. Felszólalók ismertetése: Bárdos Balázs jegyző BÁRDOS BALÁZS jegyző (olvassa) : dr. Pusztai Erzsébet (MDF) Jakab Róbertné (MSZP) Zétényi Zsolt (MDF) dr. Dornbach Alajos (SZDSZ) dr. Salamon László (MDF) dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) dr. Gáspár Miklós (Kereszténydemokrata Néppárt) Kőrősfői László (MSZP) dr. Gaál Antal (MDF) Kósáné Kovács Magda (MSZP) Balázsi Tibor (MDF) Mécs Imre (SZDSZ) Szili Sándor (MSZP) és Palotás János (MDF) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Most megkérdezem a jelenlevőket, vannake még, akik felszólalni kívánnak? Ha igen, úgy kérem, az illető nyomja meg a mikrofongombot, hogy képet alkothassunk arról: a felolvasottakon kívül ki kíván még az általános vitában felszólalni. Megállapítom, hogy a monitoron megjelent – és kérem jegyzőtársamat, csatolja a névsorhoz – Vass István (SZDSZ) Hámori Csaba (MSZP) Török Ferenc (SZDSZ) Nagyné Maczó Ágnes (MDF) képviselők neve. Amennyiben még további jelentkezők lesznek – már is van: Gyurkó János (MDF) személyében, a monitor többet nem tudott betáplálni – , soron fognak következni. Köszönöm szépen, és akkor elsőként Pusztai Erzsébetnek adom meg a szót. Felszólaló: Dr. Pusztai Erzsébet (MDF) PUSZTAI ERZSÉBET, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én nem jogász vagyok, mint nagytiszteletű képviselőtársaim, hanem orvos, ezért nem alkotmányelméleti kérdésekről szólok, hanem a gyakorlatról. Én nem idézek levelekből – és nagyon örülnék, ha soha többet más se tenné ezt – , hiszen m inden állítás alátámasztására hozhatunk ilyet, sőt, mivel nemcsak választottak, hanem választók is vagyunk, magunk is írhatunk. Azt azonban elmondhatom, hogy én nem találkoztam olyan véleménnyel, miszerint most köztársaságielnökválasztást kellene tartanun k. Amint az előző népszavazás már bebizonyította, ebben a kérdésben erősen megoszlanak a vélemények. Úgy vélem tehát, ha aláírást kezdünk gyűjteni, legalább ugyanannyit gyűjthetünk mellette, mint ellene. De ha sikerül is az aláírásokat összegyűjteni, akkor mi fog történni? Kiírunk egy népszavazást arról, hogy válasszunk köztársasági elnököt? Ha pedig néhány szavazattal a nép által választott elnökre voksolnak többen, akkor kiírjuk az elnökválasztást? Országos kampány kezdődik, kampánykörúttal, plakátokkal, pártharcokkal. Kiéleződik a helyzet, és ez a parlamenti munkát is befolyásolni fogja. Mint láthattuk, legutóbb ebben a teremben már el is kezdődött a választási kampány. Úgy gondolom, ahhoz, hogy az ország működőképes legyen, a helyhatósági választásokra, az ország gazdasági helyzetére és nem a köztársasági elnök személyére kellene koncentrálnunk. (Taps a jobb oldalon.) Az én választókörzetemben ilyen értelmű válaszokat kaptam. Lehet természetesen, hogy csak azért, mert én nem pályázom köztársasági elnökség re. (Taps.) Az új Alkotmány megalkotásakor még lesz időnk véleményt gyűjteni, társadalmi vitát rendezni arról, hogy véglegesen melyik modell szerint menjünk. Nagyon örülnék, ha mindenki számára az ország érdeke lenne az első, és nem járatnók le a népszavaz ás oly fontos intézményét. Nagy Attila képviselőtársamhoz szeretnék néhány szót szólni. Azt mondta – ha jól emlékszem – , hogy már nincs olyan párt, amellyel szemben az SZDSZnek és az MDFnek össze kellene fognia. Nem is egy párttal, hanem az ország katasz trofális helyzetével állunk szemben, ezért kellett néhány alapkérdésben megegyezni.
