Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - GALI ÁKOS, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
632 kedvezményt kap, miért nem differenciáltabb ez, és miért annyi, amennyi, miért nem egynegyed és egyötöd, és így tovább. Tisztelt Országgyűlés! Egy generális szabály igénye vezette a törvényalkotót akkor, amikor figyelembe véve azt a jogos kritikát, amely az elmúlt időszak kegyelmi előterjesztéseit és kegyelmi jogszabályait jellemezte – amelyek gyakorlatilag nagyon sok elítélt számár a semmit sem nyújtottak – , generálisan mindenképpen gesztust, érzékelhető gesztust kíván gyakorolni. Gondoljuk meg, hogy itt súlyos börtönbüntetéseket töltő elítéltekről van szó, ahol az az egynyolcad kedvezmény bizony éppen elég időcsökkentés ahhoz képest , hogy az elítélteknek ez a köre is érezze, hogy a Parlament által elfogadásra került törvényjavaslat velük szemben is kívánta gyakorolni a megbocsátásnak a differenciált módját. A magam részéről természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ahány ember, anny iféle vélemény lehetséges. Mi az egynyolcad kedvezményt éreztük olyannak, ami arányban áll a törvényjavaslat többi részével is, és természetesen nem lehet egyetérteni Zétényi Zsoltnak azzal a felfogásával, hogy őket is egynegyed kedvezményben kellene része síteni, hiszen akkor semmi sem különbözteti meg őket azoktól, akikre egyébként az egynegyedes kedvezmény nem ilyen körben vonatkozik. Itt arányosságot kellett figyelembe venni, és az arányosságnak megfelel véleményem szerint az egynyolcad kedvezménnyel kap csolatos rendelkezés. A Torgyán Józsefféle módosító indítványra már kitértem, Kőszeg Ferenc hosszabb felszólalásában tulajdonképpen módosító indítványt nem terjesztett elő, erre igen sok képviselő válaszolt. A magam részéről a politikai vonatkozású fejteg etésekre nem kívánok válaszolni, azt azonban szeretném érzékeltetni a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy nehogy azt higgye itt az Országgyűlés, hogy az igazságügyi kormányzat, személy szerint én, nincs tisztában azzal, hogy kik vannak a tavalyi amnesztiát k övetően is – mint államellenes bűncselekmények miatt jogerős büntetést töltő személyek – a szabadságvesztést végrehajtó intézetekben. Utalok arra, hogy két héttel ezelőtt megkaptam Demszky Gábor képviselő úrnak azt a felsorolását, azt a meglepetést tartalm azó felsorolását, amely kéri az igazságügyminiszter intézkedését ezekkel az ügyekkel kapcsolatban az ott megnevezett személyek büntetését illetően. A kérésnek megfelelően valamenynyi ügy felülvizsgálata folyamatban van. Én most azt tudom közölni, hogy vala mennyi, kémkedés miatt a szabadságvesztés büntetést töltő személy a vizsgálat eredményeként úgy tűnik, hogy nem valószínű, hogy hivatali felülvizsgálat alapján, igazságügyi miniszteri intézkedés alapján kegyelmi előterjesztésre kerülne. Ez természetesen ne m zárja ki azt, hogy ezek a személyek akár egyéni kegyelem, akár más módon az eljárás felülvizsgálatát kérik, illetőleg intézkedést kérjenek ügyükben. A felsorolással érintett másik kör: néhány, izgatás miatt és izgatás és más bűncselekmények miatt bünteté sét töltő személyről van szó. Szeretném érzékeltetni, hogy ez a két vagy három személy egyébként – mondom – többszörös visszaesőként egyéb bűncselekmények melletti izgatást is megvalósított bűncselekmény miatt tölti büntetését. Anélkül, hogy részletezném a z elkövetett cselekményeket, általában – azt hiszem, kivétel nélkül – mind horogkeresztes zászlókkal, náci indulókkal stb. ilyen elkövetési módokkal azonos elkövetői kört jelent. Nem hiszem, hogy Kőszeg Ferenc a konkrét esetek ismeretében őket tekintené ol yannak, mint az elmúlt rendszerrel szemben politikai üldözést szenvedő személyeket. Mindenesetre ezeknek az ügyeknek a felülvizsgálata folyik. Van, aki már a felsorolt listát illetően szabadlábra is került, hiszen a kegyelem beadása, illetőleg a végrehajtá s egymástól eltérő fázisában ez megvalósult. De vissza fogok térni Demszky Gábor képviselő úr megkeresésével kapcsolatban konkrétan ezekre az ügyekre. Nem volt indokolt egyébként, hogy ezt az elkövetői kört generálisan a közkegyelmi rendelkezésben ne érint sük, mint a kivétel alá tartozó bűncselekmények körét, hiszen az általános szokás, hogy az állam elleni bűncselekmények elkövetőit egy közkegyelmi rendelkezés mint
