Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter:
588 Az első sokk akkor érte a térség la kosságát, amikor az elmúlt év nyarán nyilvánosságot kaptak azok az orvosstatisztikai vizsgálati eredmények, amelyek 197984re vonatkoztak, s amelyek szerint a kerület e térségében a vártnál jóval magasabbak a rákos megbetegedések. Ezt az azóta végzett ada tgyűjtéseink és napi tapasztalataink is alátámasztották. Kiderült az is, hogy igen komoly a talajszennyezettség mértéke, a legkritikusabb ólomból a megengedett mérték 1012szerese, egyes pontokon 40szerese van a talajban. Ezek a tények aggályossá tették az élelmiszernövények termelését is a térségben. Ezért méréseket kezdeményeztünk a körzetben, és ezek eredményei május végén jutottak el hozzánk és a kerületi illetékesekhez. Ekkor fordult elő az az országos feltűnést keltő eset, hogy hétvége lévén, nem tu dtunk mást tenni, mint rendőrautóval mentünk körbe a leginkább érintett térségben, és hangszórón kértük a lakosságot, hogy további intézkedésig ne fogyasszák el a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, mivel a minták ólomtartalma a megengedett 1020szorosa vol t. Tisztelt Miniszter Úr! Az alábbi kérdésekre várok választ, miképpen választókerületem lakossága is. Milyen intézkedéseket tesz a tárca az említett üzemek technológiájának feltárásában és a környezetszennyező tevékenység megszüntetésében? Mit tud tenni a tárca az érintett lakosság rehabilitálásában, gondolok itt egészségügyi szempontokra, szűrővizsgálatok elvégzésére, valamint jogianyagi szempontokra, hiszen az itt lakókat jelentős kár érte azzal, hogy ingatlanaikat gyakorlatilag nem tudjá k értékesíteni, és a kerti élelmiszernövények termelése is gyakorlatilag ellehetetlenült. Köszönöm szépen a szót. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter válaszol. Átadom a szót. Keresztes K. Sándo r környezetvédelmi miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Mészáros Péter képviselőtársam interpellációjában két gyárat és egy esetet említett, hozzáté ve azonban, hogy ugyan egy esetről van szó, de típusos esetről, és ezáltal egy általános problémára szeretné felhívni a figyelmet. Hadd kezdjem én is ezzel a gondolattal. A Chinoin gyáregysége és a Metalloglobus Metallokémia gyárának tevékenysége kitűnően reprezentálja az elmúlt 40 év gazdaságpolitikáját és annak eredményeit. Nevezetesen azt, hogy a termelés minden határon túli növelésének követelménye és nem is mindig ténye minden más szempontot háttérbe szorított. A termelőknek nem kellett törődniük tevék enységük egyéb, például káros környezeti eredményeivel, következményeivel. Valóságos környezetvédelmi beruházásokra senki sem kényszerítette az iparvállalatokat, a központi költségvetésből pedig az elvárhatónál lényegesen kevesebbet költöttek ilyen célokra . Úgy gondolom tehát – teljesen egyetértve Mészáros Péter bevezető gondolataival, és nem alábecsülve a Nagytétényben kialakult helyzetet – , hogy a Parlamentnek sok hasonló típusú, a környezetvédelem ügyét terhelő kérdést kell majd meghallgatnia, és a megol dást együttesen keresnünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a konkrét kérdésre rátérnék, egy rövid áttekintést kell adnom a gyár történetéről. A Metallokémia 1908 óta foglalkozik színesfém- és ólomkohászattal, tehát több mint 80 éve. Az ólomhulladék újra olvasztásából keletkezett aknasalakot a gyár területének feltöltésére használták fel. 1977ben a környező levegőben a megengedett ólommennyiség tízszeresét mérték. A környéken tartott állatok elhullásának és az emberek megbetegedésének hatására az ólomkohá szati tevékenységet 1977ben azonnali hatállyal leállították, azóta az ólomakkumulátorokat az NDKban dolgozzák fel, de a begyűjtés és a salaktalanítás változatlanul itt folyt, illetve folyik.