Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi ügyéről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF) az Országgyűlés megbízott elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
544 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyű lés! A díszpáholyban foglal helyet a Liberális Internacionálé küldöttsége. Vezetője Urs Schöttli ügyvezető elnök úr. Tisztelettel köszöntöm Önt, a küldöttség tagjait. Kívánom, érezzék jól magukat Magyarországon, és szerezzenek hasznos tapasztalatokat! (Tap s.) Szólásra következik dr. Eörsi Mátyás képviselő úr, SZDSZ, átadom a szót. Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi bizottság nevében, ha megengedik, szeretnék vitatkozni Szájer József ké pviselőtársunk állásfoglalásával. Szájer József ugyanis azt kifogásolta az előterjesztett határozattervezetben, hogy a cselekmény megelőzte a mandátumszerzést. Lényegében ebből vezette le: az Országgyűlés mégis állást foglalhatna abban a kérdésben, hogy Sp eidl Zoltán képviselő mentelmi joga fennálle vagy sem. Szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az adott esetben nem pusztán a cselekmény előzte meg a mandátum megszületését, hanem a büntetőeljárás megindulása is. Az Alkotmány 20. §., nem e mlékszem pontosan hányas bekezdése értelmében az Országgyűlés engedélyével lehet csak országgyűlési képviselővel szemben büntetőeljárást indítani. Adott esetben nyilvánvaló, hogy Speidl Zoltán esetében nemcsak a cselekmény, hanem a büntetőeljárás megindítá sa is megelőzte a mandátum születését, következésképpen nem merülhet föl a zaklatás lehetősége sem. Amikor a büntetőeljárás megindult, akkor senki sem gondolhatta azt, hogy ezzel majd akadályozni fogják a képviselőt, hiszen még nem lehetett tudni, hogy a m andátum létrejön vagy nem. Ezért helyezkedett a mentelmi bizottság arra az álláspontra, hogy fel sem merülhet az adott esetben a kiadatás kérdése, hiszen a büntetőeljárás megindulásakor a mentelmi jog fenn sem áll. Kétségtelen ugyanakkor – és igaza van Szá jer Józsefnek – , hogy az időbeli problémák miatt az Alkotmány 20.§ának az értelmezése gondokat vet fel. Éppen erre tekintettel született a mentelmi bizottságnak egy törvényjavaslata az Alkotmány tekintetében, amelynek a részletes indoklását a részletes vi tában szeretnénk majd előadni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szót kért Szabad György képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF) az O rszággyűlés megbízott elnöke: Tisztelt Képviselőház! Valóban képviselőként kívánok szólni, egyetlen formális ok miatt. Úgy gondolom, a közvélemény, a sajtó érdeklődését megfelelő módon ki kell elégítenünk egy mentelmi ügy kapcsán. Ezt leghelyesebben maga a mentelmi bizottság teheti meg akkor, amikor nemcsak abban foglal állást, hogy érvényesítsee a mentelmi jogot vagy sem a képviselőház; hanem néhány szóval – ismételni szeretném: néhány szóval – megjelöli az okot, ami miatt a mentelmi jog felfüggesztésére megkeresés történt. Máskülönben a fantázia meglódul, és ennek nem lehet határt szabni. A mentelmi jog felfüggesztésének igényével terhelt képviselő is megérdemli, hogy ennyi felvilágosításként elhangozzék. Ez tehát csak egy formai indítvány, a tartalmi kér déshez nem kívánok hozzászólni. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm szépen. Mivel több képviselőtársunk nem jelezte hozzászólási szándékát, gondolom, a vitát lezárhatjuk.
