Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
522 biztosítjuk a parlamenti működésünkhöz. Úgyhogy ennek fényében arra kérem a Képviselőházat, hogy támogassa az alkotmánymódosítási javaslatot, és köszönö m szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm Gaál Antal képviselőtársunk felszólalását. Szólásra következik Kósáné Kovács Magda, a Magyar Szocialista Párt részéről, ha fenntartani kívánja felszólalását. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁN É DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Igen, elnök úr, szeretném. ELNÖK (Szabad György) : Tessék. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen témáról szeretnék szólni, az előterjesztett módosító javaslat 3., a hatályos Alkotmány 8. szakasz ával kapcsolatos kérdéskörről, az alapvető jogokról és kötelességekről. Nagyon nehéz ellenállni annak a kísértésnek, hogy a beterjesztett javaslat 3. szakaszának a szövegét is történetiségében próbáljam áttekinteni. A történet azonban oly hosszú é s bonyolult, hogy a felszólalásomat lerövidítendő, engedjék meg, hogy egy idézetet használjak. Bár az elmúlt időszakban alkalmam volt tapasztalni, hogy a citátum kiválasztása igen kényes politikai terep, hiszen a szocialista képviselő számára tiltott a bib lia, tiltottak az egyházi szerzők, nem ajánlottak a választói levelek, ezért én szeretnék ma biztos terepen maradni, és Tölgyessy Pétert fogom idézni. (Taps.) Az ellenzéki kerekasztal című portrévázlatok interjúkötetből való az idézet. A parlamenti bizotts ágok előtt az Igazságügyi Minisztérium vezetői további olyan módosításokat indítványoztak, amelyeket a politikai egyeztető tárgyalások során elmulasztottak megtenni. Így néhol javították az általunk előkészített szöveget, illetve olyan megfogalmazások is b ekerültek, amelyeket mi sohasem fogadtunk volna el. Kérdés: melyek voltak ezek? Válasz: például az a megfogalmazás, amely kimondja, hogy az alapjogokat korlátozni lehet, ha az állambiztonság, a közrend, a közbiztonság, a közerkölcs, a közegészségügy szempo ntjából indokolt. A történetiségtől eltekintve hadd utaljak arra, hogy az ellenzéki kerekasztal eredeti javaslata, amely most a módosításra ajánlott 8. szakasz második bekezdése, az Szájer József módosító indítványában szerepel, és egyezik az én módosító i ndítványom első mondatával. A korlátozás ténye, amelyet Tölgyessy Péter az interjúban nagyon helyesen elutasít, a 34. és a 69. számon beterjesztett módosító indítványokban szerepel, ez az, amelyet Szájer József opponált és amelyhez én is csatlakozni szeret nék, és az az idézet, amely az interjúban megjelenik és amelyet Tölgyessy Péter elutasít, az egy "Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya" címre hallgató posztsztálinista tákolmányból való, és ezt a szöveget egyébként a 69es s zámú módosító indítvány be is emeli a javaslatok közé, egyetlen különbséggel, hogy a "demokratikus államban" kifejezést is átveszi az idézett nemzetközi egyezségokmányból. A hatályos Alkotmány a tavalyi őszre nem prejudikálta a demokratikus állam minősítés t. Hogy ez a minősítés ma prejudiciume, azt – azt hiszem – nem ennek a Parlamentnek a genezise fogja eldönteni, hanem a működése. Miután érvényes módosítás ma előttünk a 69es számú, én ehhez szeretnék kapcsolódni, bár tudom, hogy az illetékes parlamenti bizottság eközben már állást foglalt. A parlamenti bizottság által javasolt szöveghez majd a részletes vita során kívánok szólni. Úgy gondolom, hogy az általam kifejteni kívánt témában az alkotmánymódosításnak két kérdésre kell választ adnia. Az egyik az, hogy melyek az alapvető jogok. Tölgyessy Péter felszólalásában utalt
