Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) - ELNÖK (Szabad György): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
523 arra, hogy a nem pontos – hát én szakszerűtlenül talán mondhatom azt, hogy maszatos – alkotmányszöveg a jogalkalmazás során bizonytalanságot teremthet. Úgy gondolom, hogy arra a kérdésre, hogy melyek az alapvető jogok és kötelességek, a mindenkori Alkotmány ad választ. Az az alapvető jog és kötelesség, amely az Alkotmány 12. fejezetében taxatív felsorolásban benne van. Én nem állítom, hogy ez a 12. fejezet hibátlan és teljes. Átabotában ké szült, és meg vagyok arról győződve, hogy egy új Alkotmány valószínűleg más helyen, más szöveggel, teljesebben fogja az alapvető jogokat és kötelességeket felsorolni. De addig, amíg ez a hatályos alkotmányszöveg van érvényben, addig a 12. fejezetet kell ir ánymutatónak tekinteni. És hadd emlékeztessem – nem képviselőtársaimat, mert ők tudják, de esetleg – a televízió és a rádió hallgatóit arra, hogy nem akármilyen jogokról és kötelességekről van szó ebben a 12. fejezetben. Most én csak példálódzó felszólássa l élek: a szólás, a sajtó, a gyülekezés, a szakszervezeti szervezkedés, a lelkiismeret, a vallás szabadságáról és jónéhány olyan kulturális és gazdasági jogról, amelyet a nemzetközi egyezségokmányok rögzítenek. A másik kérdés az, hogy mit lehet és mit kell szabályozni Alkotmányon kívül. Meggyőződésem – és hadd utaljak megint Tölgyessy Péterre, aki ezt többször kifejtette a háromoldalú tárgyalásokon – , hogy az alapvető jogok tartalma adott, ezek olyan jogok, amelyeknek érvényesülését az államnak biztosítania sem kell, hiszen senki által meg nem kérdőjelezhetők. Ebből következően nem a törvények mondják meg, hogy ezeknek az emberi jogoknak mi a tartalma, ezek az emberi jogok az embert születésénél fogva megilletik. Ugyanakkor nem vitás, hogy a törvények érvény esítéséhez bizonyos garanciális elvek is kellenek. Éppen ezért a nemzetközi gyakorlatban elfogadott, és az előidézett nemzetközi egyezségokmány is tartalmazza, hogy az alapvető emberi jogok gyakorlása szabályozható és szabályozandó. Ebben az esetben a gyak orlás szabályozása természetesen nem feltétlenül korlátozást jelent, hiszen a gyakorlás szabályozása éppen az érvényesítés feltételeit adhatja meg. Azok számára a képviselőtársaim számára, akiknek nem szelektív az emlékezetük, hadd utaljak a sztrájktörvény emlékezetes vitájára, hiszen éppen a sztrájktörvény olyan formában történt elfogadása – ahol egy oldalon álltam ma más szekciókban és frakciókban ülő képviselőtársaimmal – bizonyította azt, hogy egy alapvető jog érvényesítéséhez, ahhoz, hogy a jog valóban működni tudjon, a törvényi szintű szabályozást is segítségül kellett hívni. Ugyanakkor elfogadhatatlan a módosító indítványoknak az a teljesen pontatlan és relatív fogalmazása, amely egy új szót hoz be, az alapvető jogok lényeges tartalmát – kiemelés tőle m – ; a lényeges szóról van szó. Megint a történetiség csapdája ez a lényeges tartalom. Az egész előkészítés során egyetlenegy dokumentumban szerepelt, abban az igazságügyminisztériumi előterjesztésben, amelyre vonatkozóan Tölgyessy Péter az idézett interjú ban elítélően nyilatkozott. Nem vagyok jogász, de azokban a nemzeti alkotmányokban, amelyeknek utána tudtam nézni, egyetlenegy helyen találtam hasonlót, nem ugyanilyet, csak hasonlót, a portugál Alkotmányban. Szeretném hozzátenni, hogy a portugál Alkotmány nak 67 paragrafusa foglalkozik az alapvető jogokkal és kötelességekkel, ez a 67 paragrafus terjedelmében hosszabb, mint a teljes magyar Alkotmány, és éppen ezért ez a 67 paragrafus a garanciája annak, hogy a lényeges tartalom magában az Alkotmányban kerülj ön kifejezésre. Mindebben egyetértek Szájer József képviselőtársammal, és nem szeretném, ha támogatásom számára a magyar és az északmacaoi hagyományokban ismert titkos jelenséget indítaná be, hogy tudniillik akit egy szocialista párti képviselő megtámogat , azt a többiek bizonyára le fogják szavazni. A másik kérdés, amelyről röviden szólni szeretnék, a kétharmados szabály. Többen érintették. Írt róla a sajót is. Az alkotmányerejű törvény fogalma – a módosító javaslat szerint – kiesett az elfogadásra javasol t alkotmányszövegből. Meggyőződésem, hogy sem a sajtó, sem a közvélemény nem érzékeli pontosan, hogy miről van szó. Hadd idézzem ezért az egyébként rendkívül szakszerűen író Népszabadság újságíróját, aki a következőket mondja:
