Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
517 alapvetően meghatározza és irányítsa, akkor ez a testület a munkáját még részben se hárítsa vissza a népre. Különösen akkor ne, ha azzal jelentős százmill iókat takarít meg, melyeket igazán lenne hová fordítani. Az előbbi érvelésekhez befejezésül vegyük még hozzá történelmi hagyományainkat, melyekről itt egyáltalán beszélni lehet, s ugyancsak a közvetett választás elve mellett szólnak. Nem részletezem, Kossu th Lajostól Tildy Zoltánig bezáróan egyetlen elnök vagy elnöki jellegű államfő választása sem került sorra közvetlen választással, hanem mindig az Országgyűlés vagy a Nemzetgyűlés útján. Tisztelt Országgyűlés! A magam részéről a köztársasági elnök megválas ztásával kapcsolatos alkotmánymódosítást, mint a hazánk körülményeire legmegfelelőbb, a demokrácia igényeit is teljes mértékben kielégítő, a magyar közjogi hagyományokkal is harmonizálót, elfogadásra ajánlom. (Általános taps.) Anglia földművelésügyi minisz tere és küldöttsége köszöntése ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Salamon László felszólalását, és engedjék meg, hogy rövid időre a vitát megszakítsam, mert megérkezett – John Gummer vezetésével, aki Anglia földművelődésügyi minisztere – a brit delegáció. (John Gummer feláll, a Parlament tapssal köszönti.) Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem személyében az angol földművelésügy képviselőjét, azét az angol földművelésügyét, amelyet – legyen szabad egy történelmi visszautalással élnem – éppen kétszáz es ztendővel ezelőtt az Angliába induló Pete Ferenc úgy nevezett meg, mint azt a szintet, amelynek követésére, amelynek elérésére Magyarországnak nagy figyelmet kell fordítania. Remélem, hogy ezek a hajdani intelmek, amelyek terjesztésére Pete és még sokan so k fáradságot és gondot fordítottak, korunkban beválnak, s az angol mezőgazdaság színvonalához a magyar közelíteni fog. Köszönöm a figyelmüket. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az alkotmánymódosításról szóló vitát. Felszólalásra következik Gáspár Miklós ké pviselőtársunk a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Kétségkívül, egy alkotmány módosítása mindig nagy jelentőségű kérdés. Ráadásul az előttünk fekvő törvényjavaslat a Magyar Köztársaság jelenle g hatályos Alkotmánya tekintetében nem kis horderejű módosítást irányoz elő. Minél régebbi egy nemzet politikai műveltsége, minél erősebb és meggyökerezettebb az alkotmányos szelleme, minél fontosabbak azok az é rdekek, amelyeket az Alkotmány véd, annál nagyobb a politikailag érett nemzeteknél az ellenszenv az Alkotmány szellemének és szerkezetének megváltoztatása iránt. Mi szükség rá tehát, hogy mindezek ellenére a javaslat megszavazásával mégis megváltoztassuk a hatályos alaptörvényt? A jelenleg hatályos Alkotmány nem annak a magyar Alkotmánynak a szerves folytatása, amelyet népünk az elmúlt évszázadokban, nemzedékek hosszú során és nemegyszer súlyos küzdelmek eredményeképpen épített ki. A jelenleg hatályos Alkot mány módosítása egyrészt az ismert eredete miatt, másrészt, de főleg azért szükséges, mert még mai, többször módosított állapotában sem fejezi ki megfelelően sem az egyes ember, sem pedig az ország valós szükségleteit. Úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy a legmagasabb elv, amelyet e Házban követnünk kell, az az, hogy az emberek, az ország java a döntő, és a valós szükséglet kielégítést igényel.
