Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ)
512 Ezt a gondolatot azzal fejezem be, hogy a f entiek jegyében teljesen elfogadhatatlan az az érvelés, amit például a román állam elnökének szájából hallottunk: olyan jogokat biztosít az erdélyi magyarságnak,amilyen jogokat az itteni románok élveznek majd. Olyan jogok kellenek az erdélyi magyarságnak, amilyenek a nemzetközi jog, a nemzetközi erkölcs és a civilizált nemzetek szokásai szerint kijárnak egy, saját földjén élő kisebbségnek ugyanúgy, mint másnak. Ez nem összehasonlítás és nem viszonosság kérdése. Ezt akkor is meg kell adnunk a kisebbségeknek, hogyha a kisebbségi sorban élő magyarságot teljesen jogfosztottá tennék. Ez a két kérdés szerintem alapjában elválasztandó. A címer és a zászló ügyében megelégedéssel vettem tudomásul, hogy javaslat született. Ebben a kérdésben a magam részéről szeretnék önálló indítvánnyal élni – egyetértve Kónya Imre javaslatával, azonban attól némileg eltérve. Különös tekintettel arra, hogy egy demokratikus magyar állam, amely 50 éve talán először mondhatja magát szabad, demokratikus választások eredményeként létrejöttn ek, nem engedheti meg magának, hogy immár második hónapja címer nélkül legyen. Azt a címert, amely az ötágú vörös csillagot foglalja magában, ez a Kormány – örömmel tapasztalom – nem hajlandó kitenni a feje fölé. Mindezeket a részletes vitában ki fogom fej teni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm Zétényi Zsolt felszólalását. Következik Dornbach Alajos a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Dornbach Alajos (SZDSZ) DORNBACH ALAJOS, DR. (SZDSZ) Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyilvánvaló mindannyiunk számára, hogy a politikai és a gazdasági átalakulás kezdetén vagyunk, és az átalakulás idejére másfajta követelményeket kell támasztani a kormányzati munkával szemben, mint egy már kiforrott, sta bilizált helyzetben. Az alkotmánymódosítás is ezeket a speciális igényeket tükrözi. A két legerősebb párt egymás közötti megállapodása a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményében ennek a speciális igénynek kívánt megfelelni. Az a véleményü nk, hogy az átmeneti időben, amikor a gazdasági nehézségek alig felmérhetőek, a kormányzati munka – hangsúlyozom: a kormányzati munka – stabilitását és folyamatosságát biztosítani kell. Nem feltétlenül a Kormány pozícióját kell erősebbé tenni az ellenzékke l szemben, tehát nem az ellenzéket kívánja gyengíteni ez a paktum, hanem a folyamatos kormányzati munka stabilitását növelni. A teremben ülők számára nyilván világos, de a hallgatók közül talán nem mindenki számára világos, hogy mi az a különbség, amin vit atkozunk. Ezt világosan látni kell. Az egyszerű bizalmatlansági indítvány – amire módosító javaslat is érkezett – azt jelentené, hogy a képviselők egy csoportja, ha bizalmatlansági indítványt terjeszt elő, és az Országgyűlés egyszerű többsége ezt megszavaz za, akkor a kormány elveszíti a legitimitását, új kormányt kell kinevezni. A régi kormány hivatalában marad a kormányalakítás 40 napos időszakára. A köztársasági elnök az általános szabályok szerint, megfelelő mechanizmusokat követve – konzultálva a parlam enti frakcióvezetőkkel – , megbízást ad egy kiszemelt új miniszterelnöknek, aki 40 napon belül kormányprogrammal lép az Országgyűlés elé, s az Országgyűlés 40 napon belül dönt, hogy megválasztja a miniszterelnököt és elfogadja a programját. Ebben az esetben 40 napig ügyvezető kormányként a régi kormány tölti be a tisztségét. Álláspontunk szerint ez az átmeneti időben nem szerencsés dolog. Egy ügyvezető kormány nem tud úgy megfelelni a követelményeknek, mint egy hivatalban lévő, minden tekintetben legitim kor mány. Felvetődik a kérdés – okos érveket hallottunk – , hogy a konstruktív bizalmatlanság milyen nem kívánt tüneteket hordoz. Nevezetesen a konstruktív bizalmatlansági indítvány lényege az: egyidejűleg kell döntenie az Országgyűlésnek arról, hogy megvonja a bizalmat a hivatalban lévő
