Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
475 ad, mert a döntést kivonja a pártpolitikai csatározások és a párterőviszonyok változó légköréből. Vé gül ez a legdemokratikusabb megoldás, mert a köztársasági elnök megválasztásáról hét és fél millió állampolgár dönt és nem pártvezetők, népszavazáson és nem párnázott ajtók mögött. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a bal oldal legszélén.) ELNÖK (Szűrös M átyás) : Köszönöm. Kedves Képviselőtársaim! Kérem az egymás iránti türelmet és tiszteletet megadni. Emlékeztetni szeretnék csupán arra, hogy dr. Czoma László a függetlenek képviseletében 8 perc 20 másodpercig beszélt. Szólásra következik dr. Rott Nándor kép viselő, Kereszténydemokrata Néppárt. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP) ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel próbáltam követni az előttem szóló igen tisztelt képviselőtársam hozzászólását. Abból a fels orolásból, hogy Európában 12 királyság működik, nem tudom, hogy milyen következtetést lehet levonni (jobb oldalon taps) , nekünk mindenesetre köztársaság létünkre is van egy óriási előnyünk, mert egy Királyunk legalább van. (Derültség, taps.) A köztársaság i elnök választásának előtérbe kerülése, azt hiszem, nem használt az alkotmánymódosítás körül kibontakozó vitának. Az a kérdés, hogy milyen köztársasági elnök és milyen alkotmányos körülmények között választódik, az roppant nagy mértékben függ az időszerű aktuális politikai viszonyoktól. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy egy kialakult, kifejlett, begyakorolt demokráciában, ahol az összes többi alkotmányos intézmény együttműködik már, ott elképzelhető, hogy egy népre apelláló köztársaságielnökválas ztás praktikusabb is, jobb is, talán igazságosabb is. A mi körülményeink között azonban jelenleg ez olyan többletterhet jelentene az országnak, amelyet nem hiszem, hogy ez a nép valójában kíván, és olyan súlyos megterhelést jelentene, olyan újabb politikai megrázkódtatást, amire – azt hiszem – ennek az országnak nemcsak hogy szüksége nincs, de az is kétséges, hogyan viselné el. Az eddigi vita olyan furcsa érzéseket keltett bennem, hogy ezt az alkotmánymódosítást azok minősítették, legalábbis a Parlamentnek arról a részéről minősítették rögtönzöttnek, elsietettnek, akik idáig az elmúlt hetekben ugyanitt azt hiányolták, hogy a többségi pártok lassan működnek, nem működnek elég gyorsan, hiányzik a gyors cselekvés, ezzel szemben most ők kívánnak részletesebb, al aposabb, szakszerűbb, megvitatottabb, más szóval: elhúzódóbb, lassúbb alkotmánymódosítást. Nagyon kétséges, hogy az ország, a gazdasága és a társadalma egyaránt kibírnae egy olyan elhúzódó alkotmányosdi játékot, amelyik ennek a kormányozhatósági problémán ak a gyors megoldását elodázná. Nemzetközi kapcsolatainkban ugyanúgy, mint a belpolitikai stabilitás szempontjából nélkülözhetetlen, hogy rendezett – nem tökéletesen, adott szituációnknak megfelelően rendezett – alkotmányjogi viszonyok jöjjenek létre, és v égre működőképessé váljék ez az ország. Ironikus megjegyzések hangzottak el az ország két legnagyobb pártjának ezen a területen kifejtett rendkívül megfontolt, rendkívül felelősségteljes megállapodásáról. Csak a legnagyobb tiszteletet érdemlik azok, akik e zt működőképes állapotba hozták, és szilárd meggyőződésem, hogy ez a magyar nép bölcsességét, a választásokon megnyilvánuló okosságát dicséri, hogy olyanokba helyezte a bizalmát, legalábbis túlnyomó többségében, akik biztosítják ennek az országnak a kormán yozhatóságát, a működőképességét, és nem holmi elvont, ideologikus elvek alapján próbálják egy beláthatatlan jövőbe tolni az ország politikai és alkotmányos életének a rendezését! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Felké rem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék a következő hat felszólaló nevét ismertetni.
