Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
468 Végezetül egy mellékes gondolat. Többször felvetődött a tavalyi kerekasztal. Vagyunk itt néhányan, akiknek volt szerencsénk ebben részt venni. Ezzel az alkotmánymódosítással kapcsolatban abban a furcsa helyzetben vagy abban a bájos furcsaságban vagyunk, hogy az alkotmánymódosítás indokaként egyesek ennek a kerekasztal nak a félretételét hangoztatják vagy hozzák fel indokként, mások pedig éppen az Alkotmány javasolt módosításának érveként és indokaként emlegetik a tavalyi kerekasztalt. Ebből csak az a tanulság, hogy egyegy politikai esemény értéke egy más időszakban sok féleképpen alakulhat. Én ezt a lehetőséget, jogot senkitől sem tagadnám meg, de azért ezt az "egyszer így értékelem, egyszer úgy értékelem" gondolkozásmódot jó lenne minél szűkebb körre szorítani. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következi k dr. Áder János képviselő, Fiatal Demokraták Szövetsége. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Áder János (FIDESZ) ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még mielőtt mondandóm érdemi részéhez fognék, szeretnék néhány reflexiót tenni a délelőt t elhangzottakra, mert ez idáig nem tettük meg. Ezek rövid reflexiók lesznek, és aztán majd a részletes kifejtésben nyilván vissza is fogok ezekre térni egy kicsit. Kutrucz Katalin azt mondta, amikor előterjesztését megtette, hogy ebben a konstrukcióban eg y gyenge köztársasági elnök, egy viszonylag erős kormány és egy erős Parlament a kívánatos és elérendő cél. Az 1. ponttal egyetértünk. Itt valóban egy gyenge köztársasági elnök lesz. A másik két esetben egy kicsit módosítanám a jelzőket: túlzottan erős Kor mány és viszonylag erős Parlament. Én egy kicsit máshova tenném a hangsúlyt. Ugyanakkor hadd mondjam el, hogy egy kicsit zavaros az az érvelés, hogy – ez hasonlatos ahhoz, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot – azért, mert korábban történt egy alkotmánymódosít ás, most már minden alkotmánymódosító intézkedés ebből datálódik. Azt gondolom, hogy ez következetesen nem érvényesül az alkotmánymódosítás körében, illetőleg abból, ami egy hónappal ezelőtt történt, nem feltétlenül ezek az alkotmánymódosító intézkedések k övetkeznének. Nem minden esetben. A másik, akihez reflexiókat fűznék, Tölgyessy Péter. Azt mondta, hogy a módosításra három okból van szükség. Nagyon örülök, hogy ideért, mert féltem, hogy úgy kell elmondanom a reflexiómat, hogy nincs itt. Az egyik, hogy a z államszocialista kategóriákat ki kell hagyni. A másik, hogy a háromoldalú megállapodás szerinti szöveg kerüljön vissza az Alkotmányba. A harmadik pedig az ország kormányozhatósága. Azt hiszem, hogy az 1. ponttal senki sem fog vitatkozni. Ezt a kérdést Po zsgay Imre is meglehetős nagyvonalúsággal kezelte. A 2. pontnál azt gondolom, hogy a megállapodás szerinti szöveg helyreállításával kapcsolatban már bizonyos aggályok lehetnek. Az egy évvel ezelőtt megkötött megállapodás óta nem történtek olyan változások a belpolitikai életben, amelyek indokolttá tennék a szabályozás felülvizsgálatát, illetőleg az akkor eleve kompromisszumosan megkötött javaslatokat nem kelle felülvizsgálni, hiszen akkor a háromoldalú megállapodás megkötésében olyan szereplők is részt vet tek, akik vagy letűntek már a politikai színtérről, vagy letűnőben vannak. A harmadik az ország kormányozhatósága. Itt a kétharmados törvények körére utalt. Kedvenc példája az adótörvény, illetőleg ez most bővült a bakterek bértáblázatára való hivatkozássa l. (Derültség.) Azt hiszem, azon megint nem fogunk különösebben vitatkozni, hogy az ország kormányozhatósága szempontjából valóban nem kell az ilyen törvényeket kétharmados szavazati
