Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
467 államok alkotmányainak vannak állandó vonásai, akkor is minden alkotmányozásban igenis felfedezhető az adott politikai szituáció, a politikát csinálók adot t időszakban megfogalmazott szándékai. Mit látok én ilyen szándékot ebben a módosításban? Két dolgot tartok lényegesnek. Az egyik az, hogy láthatóan a választásokon legtöbb szavazatot szerzett pártnak erős hajlama van a végrehajtó hatalom elsőbbségére. És láthatóan nincs affinitása egy cizellált hatalommegosztási rendszerre, mint ami a demokrácia egyik biztosítéka lehet. A másik lényege ennek az alkotmánymódosításnak szerintem az, hogy láthatóan egy kétpárti váltógazdálkodás irányába kívánja elmozdítani a m agyar parlamentarizmusnak még csak kezdő vonásait. Azt hiszem, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, aztán az a meglehetősen bonyolult szavazási, javaslati rend, amely a javaslatban megfogalmazódott, és ha mindezt összevetem itt a Parlam entben kialakult erőviszonyokkal, akkor nagyon egyértelműen és nagyon világosan tükrözi a parlamentarizmusnak egy ilyen kétpárti váltógazdálkodás irányába való alakulását. Kérem szépen, én ezt nem feltétlenül pejoratív értelemben mondom. Ismerünk a világon államokat, ahol működik, és demokratikusan működik egy ilyen rendszer. De azt hiszem, hogy akkor, amikor ezt az alkotmánymódosítást megítéljük, ezzel egész egyértelműen és világosan tisztában kell lennünk. Egy kérdésről még mindenképpen szólni szeretnék. Ez a köztársasági elnök választása és egyáltalában a köztársasági elnök helye, szerepe az állami rendszerben. Elhangzott olyan megállapítás, hogy a köztársasági elnök közvetlen választása egy versengő hitelességet teremtene a Parlament és a köztársasági el nök között. Oláh képviselőtársam – úgy hiszem – erre nagyon egyértelmű választ adott, amikor azt mondta, hogy a köztársasági elnök pozícióját elsősorban az dönti el, hogy milyen hatásköre van a köztársasági elnöknek, és ezt az Alkotmányban meg lehet fogalm azni, nem is szólva arról, ahol kifejezetten erre a legitimációs versengésre építik a rendszereket, attól még ez működhet demokratikusan. Ezzel szemben ez az alkotmánymódosítás láthatóan bizonyos erőlködést mutat – ha szabad ezt a kifejezést használnom – a köztársasági elnök pozíciójának bizonyos megerősítésére. Ez az egész konstrukció – tehát a Kormány létrehozása, a miniszterek kinevezése és bizonyos egyéb hatáskörök – jelzi, hogy a kezdeményezőknek van ilyen szándékuk. Ezzel szemben mi úgy gondoljuk, hog y a parlamenti demokráciától nem lehet idegen egy közvetlen demokratikus forma, hacsak nem a XIX. századi liberális kapitalizmus parlamenti demokráciájában gondolkozunk. Attól idegen, de azt hiszem, hogy itt ma Európában nekünk olyan parlamenti demokráciát kell felépítenünk, amelynek szerves része kell hogy legyen helyi szinten, minden szinten, országos szinten a közvetlen demokrácia is. Azt hiszem, ha biztosítékokat keresünk egyeduralmak ellen meg egyes hatalmi ágak kiemelkedése ellen, és – még egyszer han gsúlyozom – egy cizellált hatalommegosztás rendszerében gondolkozunk, akkor igenis helye kell hogy legyen a demokrácia intézményének, és ebben lehet egyik elem a köztársasági elnök közvetlen választása, amihez természetesen párosulnia kell egy nagyon fonto s, végiggondolt hatáskörmegállapításnak is. Végezetül még két nagyon rövid gondolat. Az utóbbi időben rendkívül sokat emlegetjük a magyar közjogi hagyományokat, bár a magyar történelem elég gazdag ahhoz, hogy nehéz pontosan megállapí tani, hogy melyik korban melyik intézmény az, amelyik mint hagyomány egyáltalában szóba jöhet. Ha viszont már az Alkotmánynál tartunk, és a közjogi hagyományokat emlegetjük, akkor gondoljunk azokra a közjogi hagyományokra, amikor a törvényhozás menetében c siszolódott az Alkotmány! Azt hiszem, most megint olyan szituációban vagyunk, hogy a törvényhozás menetében kellene kicsiszolni egy, a következő időszakban elfogadandó, teljes körű Alkotmányt.
