Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
466 olyan alkotmányozó ne mzetgyűlési formációra. Mondhatjuk azt, hogy ennek a szerepe miránk vár, és hadd mondjuk úgy is, hogy ha most kell – mert úgy érzem, hogy tényleg kell – egy ilyen alkotmánymódosítást megcsinálni, azonnal be kell programozzuk magunkat, hogy azt a bizonyos t oldozásfoldozás, flastromragasztás kárait ne sokáig szenvedje el a parlamenti demokrácia. Torgyán doktor említette meg, hogy a Kormány nem tud a Parlament fölé nőni, és ennek a gondolatnak a továbbviteleként én szeretném, viccesen inkább, kis aggályomat k ifejezni. Az se lenne jó, ha a házbizottság nőne a Parlament fölé. Mire gondolok itt? Arra, hogy lassan a parlamenti munka alapmeghatározása, házbizottsági döntések szerint, érdemben is befolyásolni fogja a parlamenti demokráciát. Ha lenne egy rémálmom, az körülbelül úgy szólna, hogy a minősített rangsorolás alapján a hat frakcióvezető összebeszél, és állandóan egymás közt nyomogatják a gombokat, és elsőbbségi joguknál fogva a Parlament többi egyszerű tagja nem is jutna szóhoz. De amikor rangsorolásról, kor látozásról, napirendről, egyebekről van szó, akkor ez a házbizottság – amelyikről szintén azt mondom, hogy szükséges rossz – egy kicsit nem tudom, néha nem lépie túl azt, hogy a Parlament zavartalan működésének a feladata hárul rá, és nem a Parlament zava rtalan működését fékezi esetleg éppen egyegy döntésük. Amikor Tölgyessy képviselőtársam megszólalt, hogy elérkezettnek látja az időt, én az órára néztem, akkor 21 perc 10 másodpercnél tartott, és akkor elkezdte a címerről hosszú kifejtését. Én is elérkeze ttnek érzem az időt, hogy befejezzem mondandómat. De nem fejezhetem be anélkül, hogy Kónya Imre képviselőtársam mai élményét ne tegyem teljesebbé azzal, hogy én nagy örömmel csatlakozom a FIDESZ vezérszónokának, Fodor Gábornak higgadtan, okosan, elemzően k ifejtett gondolataihoz. És hadd mondjam azt, hogy mindabban, ami az előzőekben elmondottakban eltérő az ő véleményétől, amit itt nem érintettem, a többiekben örömmel azonosulok vele. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Oláh Sándor képviselőtársamnak azt szeretném mondani, hogy a házbizottságot tájékoztatni fogom az észrevételéről. Szólásra következik dr. Gál Zoltán, Magyar Szocialista Párt. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Gál Zoltán (MSZP) GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) Tisztelt Országgyűl és! Hogy Kónya Imre kedves szavát használjam, valahogy bájos furcsaságok jellemzik ezt az alkotmányvitát. Bájos furcsaság számomra tudniillik, hogy az előterjesztő indokolása száraz szakszerűségre korlátozódik. Azt követően pedig a legnagyobb ellenzéki pár t szónoka politikai indokokat hoz fel, nem az alkotmánymódosítás kritikájaként, hanem megindoklásaként. Aztán azt hiszem, a bájos furcsaságok közé tartozik az is, hogy az előterjesztők – utalnék Kónya Imre szavaira, és az általános indoklásra is – valahogy azt próbálják itt nekünk sugallni, hogy hát ezt az egész alkotmánymódosítást nem kell túl komolyan venni, ez most egy átmeneti jelenség, el kell fogadni, és aztán majd kapunk egy ennél átfogóbb, megalapozottabb Alkotmányt. Szóval, azt hiszem, furcsaság, b ájos furcsaság egy ilyen lélegzetű alkotmánymódosítás kapcsán ezeket a jelenségeket így megközelíteni, s ehhez még hozzátehetem azt, hogy ugye mindnyájan szólunk a kormányozhatóság kérdéséről, és akkor ebben az egész folyamatban a Parlamentnek felelős magy ar kormány előkelő idegenként van jelen, pontosabban nincs jelen. Na, hát ezeket tartom én ilyen bájos furcsaságoknak, de hát azt hiszem, ezek csak furcsaságok, és a lényegen nem változtatnak. És a lényeget is meg kell találnunk azért ebben az alkotmánymód osításban, még akkor is, ha szép és bölcs szavak hangzanak el az Alkotmány fontosságáról, jövőt kijelölő szerepéről, stabilizáló szerepéről, és így tovább. Ehhez én egy gondolatot szeretnék hozzátenni. Nevezetesen azt, hogy minden alkotmányozás egyben egy sürített politika is, és akkor is, hogy ha az alkotmánynak és a demokratikus állam alkotmányának, az
