Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (KDNP) jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CZOMA LÁSZLÓ, DR. (független)
459 Hasonló pongyolaságok keletkezhetnek több helyen is, aminek oka – úgy go ndolom – egy bizonyos felesleges, kellőképpen át nem gondolt újítási törekvés. Még egy veszélye van ezeknek az apró újításoknak. Ezt a veszélyt abban látom, hogy minden ilyen újítás után jóleső megelégedettséget érezhetünk magunkban, ami arra vezethet benn ünket, hogy később fogjunk hozzá az Alkotmány végleges, teljes és átgondolt megfogalmazásához, megalkotásához. Úgy gondolom, hogy ennek a teljesen új, összefüggő és átgondolt Alkotmánynak a minél előbbi megfogalmazása és elfogadása elsőrendű érdekünk lenne . Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Az ebédszünet előtt bejelentések következnek. Megkérem Balogh Gábor jegyző képviselőtársamat, ismertesse ezeket. Bejelentések: Balogh Gábor jegyző BALOGH GÁBOR (KDNP) jegyző: Kérjük az álla torvos képviselőket, hogy a szünet elején szíveskedjenek a földszint 6. számú szobába fáradni egy rövid megbeszélésre. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Több bejelentés nincs. Jó étvágyat kívánok az ebédhez. 13.30kor folytatjuk a munkát. (Szünet: 12.22 órá tól 14.34 óráig. Az elnöki széket dr Szűrös Mátyás foglalja el.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, foglaljanak helyet, hogy folytathassuk a munkát! Szólásra következik dr. Czoma László, a független képviselők megbízott előadója. Á tadom a szót. Felszólaló: A független képviselők nevében: Dr. Czoma László CZOMA LÁSZLÓ, DR. (független) Tisztelt Országgyűlés! A független képviselők úgy vélik, hogy az alkotmánymódosítás szándéka egy pillanatra sem lehet kétséges. A módosítás szükségess égével egyet is értünk. Úgy látjuk, hogy a Kormány igénye találkozik az Országgyűlés törekvésével, nevezetesen, addig is meg kell teremteni az ország kormányozhatóságának a feltételeit, amíg meg nem alkotjuk a Magyar Köztársaság új, egységes Alkotmányát. E rre szólít bennünket az országban kialakult helyzet, amelynek egyik nem elhanyagolható vetülete az, hogy választóink és a magyar nép egészének mind jobban fogytán van türelme, mihamarabb cselekvést vár az új rendszertől. Mindezek előrebocsátásával egy időb en azt is le kell azonban szögeznünk, hogy sem praktikus megfontolásokból, sem a sürgetettségi helyzetből, sem egyéb belátásból nincs szándékunkban elvi engedményeket tenni. A demokrácia kiteljesedésének, a parlamentarizmus fejlesztésének a mostani legnagy obb szükség idején is kizárólag elvi alapokon lehet és kell végbemennie. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a beterjesztett törvényjavaslat a szükségből próbál erényt kovácsolni, és olyan méretű alkotmánymódosításba akar belevinni bennünket, amely elvb en hátat fordít a korrekt parlamentarizmus követelményének, és nemhogy fejlesztené, nemhogy erősítené a parlamenti élet oly kívánatos demokratizmusát, hanem éppen ellenkezőleg, kiszolgáltatna bennünket a koalíciós egyszeregynek, sőt, a két legnagyobb párt paktumának is. Az elmúlt években szinte hozzászoktunk, hogy a törvényalkotás praktikus, az idő szorításának és sürgetésének, valamint az Ellenzéki Kerekasztal igényeinek megfelelő kívánságokat elégített ki, most pedig úgy tűnik, hogy az á ltalunk meg nem ismert államhatalmi pozíciókat bástyázza körül a napi politikai igényeket kielégítő jelenlegi módosítás. Ugyanakkor pedig a legtávolabbról sem áll
