Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - OLÁH SÁNDOR (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - OLÁH SÁNDOR (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
442 A csomagterv több, egymástól elhatárolható részből áll. Az első – gondolom, ezen lesz a legkisebb vita – az Alkotmány túlhaladott vagy egészen egyszerűen pontatlanul megfogalmazott részeit változtatja meg. Ilyen például az Alkotmány 2. szakaszának a lerövidítése arra, hogy a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. Ilyen az is, hogy a magánvállalkozások fokozo tt támogatásának a lehetővé tétele érdekében az Alkotmány 9. szakaszának (2) bekezdéséből kihagyja a versenysemlegességet. Ilyen az is, hogy a 12. szakaszt úgy módosítaná a javaslat, hogy az állam nem a szövetkezeti mozgalmat, hanem a szövetkezeteket támog atja. Ugyanígy kimarad az Alkotmány 12. szakaszának (2) bekezdéséből a termelői önigazgatásra való hivatkozás. Ez természetszerűleg nem azt jelenti, hogy egy adott üzem vagy gyár dolgozói ne vásárolhatnának részvényeket, vagy ne lehetnének részvényesei aká r egy egész vállalatnak, csak akkor ez nem termelői önigazgatás, hanem valamiféle részvénytársaság. A javaslat második része – ellensúlyozandó a kétharmados szabály szűkítését – bizonyos intézményekre vonatkozóan részletesebb szabályozást tartalmaz. Ilyen például az Állami Számvevőszékről szóló törvény egyes rendelkezéseinek a beépítése az Alkotmányba. Az a rész tehát, amelyik az Állami Számvevőszék bővítését jelenti, tulajdonképpen az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi törvény egyes rendelkezéseinek sz ó szerinti vagy értelemszerű átvétele. A harmadik rész a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak hathatósabb védelme érdekében bevezeti a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosa intézményét. Azt mondtam, hogy nemzeti és nyelvi kisebbségek. Tudjuk, hogy az e lnevezés vitatott, és ezen nyilván vita is lesz. Mi az egyszerűség kedvéért azt a megoldást választottuk, hogy a hatályos Alkotmány elnevezését vesszük át. Ezt a megoldást mindenképpen jobbnak tartjuk, mint egyegy nemzetiségi képviselő kooptálását, nemcsa k azért, mert demokratikus országokban nem szoktak választott testületekbe tagokat kooptálni, hanem azért is, mert a nemzetiségi biztos hatékonyabban, eredményesebben tudja érvényesíteni a kisebbségi jogokat, mint nemzetiségenként egyegy képviselő. Javasl atunk az alkotmánymódosításra vonatkozik, mégis hadd mondjam most és itt el, hogy ezzel – vagyis a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosa intézményének a felállításával – nem tekintjük elintézettnek a nemzetiségek képviseletét. Emellett – és ezt hangsúlyo zni szeretném – fontosnak tartjuk a nemzetiségek arányos országgyűlési képviseletének a választási rendszerünkbe való beillesztését. Ezt a problémát meg kell oldani, csak nem az Alkotmányban. Nem az arányos nemzetiségi képviselet ellen vagyunk. Ezt a nemze tiségi jogok országgyűlési biztosa intézményének a bevezetése mellett szükségesnek tartjuk, pusztán az előző paragrafusban meghatározott behívásos rendszerrel nem értünk egyet. Az alkotmánymódosítás negyedik része a kétharmados szabály megváltoztatásával k apcsolatos. Ennek a szükségességét nem akarom külön indokolni, mert – tudomásom szerint – a jelenlegi helyzet abszurditásával mindenki egyetért. Hadd kérjek itt elnézést tisztelt képviselőtársaimtól! A javaslat második részéhez fűzött indoklásba téves szöv eg került. Természetszerűleg a normaszöveg az irányadó. A jogalkotásról szóló törvényről, a kétharmados többséggel elfogadandó törvényről – a jelenlevők kétharmadáról van szó – van szó. A javaslat 32. szakaszából kimaradt a "jelenlevő" szó. Ez a rendőrségr ől és a nemzetbiztonságról szóló törvény megszavazásának a módját tartalmazza. Hogy ez itt egy sajtóhiba, az a javaslat 14. szakaszából látható, amely kimondja, hogy az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meg hozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Ezenkívül törvényalkotási ügyben és egyéb döntésekben szükséges még az országgyűlési képviselőknek a kétharmada. Ez alól csak a címer és a zászló vonatkozásában tettünk kivételt a zért, mert a címer és a zászló az Alkotmányba való kérdés, és ezt valamilyen módon meg kell oldanunk. A kétharmados szabállyal kapcsolatban annyit szeretnék megjegyezni, hogy ennek a szabálynak a megváltoztatá sa az oka annak, hogy a módosítás szövege ilyen hosszú lett. Az 51 szakasznak több mint a fele csak és kizárólag arra vonatkozik. Az általunk választott megoldás – vagyis az, hogy az
