Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 31. csütörtök, az Országgyűlés 9. ülésnapja - A szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
388 1990 . április végéig, idáig 31 000 hektárt. Felhívom a figyelmüket arra, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a termőföldek értékesítése, akkor 40 év múlva fogy el a szövetkezetek földterülete. Szeretném azt is megemlíteni, hogy ennek a földnek a tulajdonjogát a szövetkezetek 90 százalékában a jelenleg dolgozó tagjaikra ruházták át, tehát lényegében saját megélhetésüket igyekeztek biztosítani. A másik lényeges kérdés a szövetkezeti vagyon korlátozása. A ma érvényes törvények szerint a termelőszövetkezetek közgyűlé se a szövetkezet 1989. december 31i vagyonának 50 százalékát, az utána keletkezett vagyonnövekmény 100 százalékát vagyonrészként átruházhatja tagjaik részére. Nem pontos az az indoklás, ami a bizottsági ülésen elhangzott, hogy így lehetővé vált például 40 százalékos évek szerinti elosztás és 60 százalékos kereset szerinti elosztás alapján, hogy egyes szövetkezeti vezetők több ezer százalékos részvényekhez jussanak, hiszen ez matematikai képtelenség. Abban az esetben, ha a szövetkezeti vagyon 40 százalékát az eltöltött évek arányában osztják, a többit pedig a keresetek arányában, akkor egy azonos időt szövetkezetben dolgozó vezető és dolgozó között maximálisan 4:1 arány alakulhat ki. Nem ez a lényege. Ennek a törvényjavaslatnak az a lényege, hogy egy kidolgo zatlan, egy be nem terjesztett, egy, még csak nagy vonalaiban létező földtörvény és tulajdoni koncepció - nem kívánom megismételni az elmúlt két nap folyamatos és állandó napirendjében elhangzottakat - előkészítéseként kívánja a tulajdoni átalakulást befag yasztani. Ez súlyos veszélyekkel jár. Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter úr a miniszteri meghallgatásán elmondta, hogy véleménye szerint tíz évnél is többet igénybe vehet a földtulajdon rendezése. Súlyos veszélyt jelent, hogyha eddig az ideig a mezőgaz dasági termelés alapját, a termőföld tulajdonjogát befagyasztjuk, és ezzel az egész gazdálkodást blokkoljuk. Én nem kívánok végleges véleményt mondani a beterjesztett törvényjavaslatról, hiszen a bizottságban nem sikerült ezt megtárgyalnunk, és a módosító javaslat is a bizottságban elhangzottak szerint még … Kérem a lehetőséget a végleges döntésre, de az általános vitában én azt tudom mondani, tekintettel az elhangzottakra, hogy alapvetően azért, mert a szövetkezet tagjai jelenleg e két témában a szövetkeze t közgyűlése által kellő mértékben gyakorolják tulajdonosi jogukat, ebben eltérnek az elmúlt két nap napirendjén szereplő állami tulajdonban tapasztalt tulajdonosok hiányától, erre vonatkozóan én javaslom, hogy a törvényjavaslatot az igen tisztelt Parlamen t ne fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Juhász Pál képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége. Átadom a szót. Felszólaló: Juhász Pál (SZDSZ) JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Ál lamtitkár Urak! Természetesen értjük azt a szorongást, ami Zsiros képviselőtársunkat arra késztette, hogy ezt a javaslatot elindítsa, hiszen részben ugyanaz a szorongás áll e mögött a javaslat mögött, ami Dornbach képviselőtársunk hasonló törvénykezdeménye zése mögött áll. Ezért van, hogy noha mi is úgy tartjuk, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet eredetileg nem úgy, hanem országgyűlési határozati javaslatként terjesztették elő, nem érte el azt a formát, hogy plenáris ülésen tárgyalható legyen, most mégsem ak adékoskodunk, hanem belemegyünk a tárgyalásába. Fontos azonban azt is látni, hogy amellett, hogy a gondokkal egyetértünk, a célokat és a következményeket másképp látjuk, mint az előterjesztő. Mert tény, hogy megvan az a gond, hogy léteznek olyan szövetkeze tek - s közel sem általában a szövetkezetek, hanem csupán az a gond, hogy léteznek olyan szövetkezetek , ahol nem tekinthető a mi korunk szellemének, hiszen a mi szemünkben is legitimnek a vezetés. Valóban
