Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 30. szerda, az Országgyűlés 8. ülésnapja - A földről szóló 1987. évi 1. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP)
327 Hogyha csak ezt az egy helyzetet nézzük meg, hogy az egyház és a parasztság ügye állandóan felvetődik, amivel egyetértünk, hogy őket sérelmek érték, és helyes lenne, ha megoldást találnánk a problémáikra. Mégis az a helyzet és az a kép alakul ki, mintha Magyarországon †47 előtt más tulajdonos, mint a parasztok és az egy ház, nem lett volna. Következetesen kimarad állandóan a vitáinkból a polgárság, kimaradnak a munkásegyletek, és sorolhatnám tovább más világi egyesületek példáját is. Úgy gondolom, hogy semmi elvi alapunk nincs arra nézve, hogy ilyen természetű és ilyen lo gikájú törvénykezésbe bocsátkozzunk bele. A megítélésünk szerint, ami ma itt történt az elmúlt, már nem tudom, hány órában, hogy állandóan szüneteket kell elrendelni, az mind annak tudható be, hogy fordítva kezdtük el az egész ügynek a tárgyalását. Egyetle n menetben lehet tisztességes eredményre jutni a Fidesz frakciója szerint: ha a Kormány beterjeszt egy tisztességes tulajdoni koncepciót, amelyhez képest el lehet gondolni, hogy hova illeszkedik és miképpen kapcsolódik más részekhez az egyházakra vonatkozó privatizáció és a korábbi tulajdonok visszaszerzése, a parasztságé, és egyébként más, korábbi tulajdonoknak a kérdése. Ha ez nem így történik, kizártnak tartjuk, hogy tisztességes, elfogadható, jogilag korrekt megoldásokat találjunk. Ezért a mi indítványu nk, tisztelettel, az, hogy kérjük fel a Kormányt arra, hogy terjesszen be egy tulajdoni koncepciót a lehető legrövidebb időn belül. És addig, amíg egy ilyen átfogó koncepció nem áll a rendelkezésünkre, addig lehetőleg a tisztelt Ház ne bocsátkozzék törvény hozásokba a részügyekben, mert abba a helyzetbe fogja magát hozni, hogy utólag százszor köznevetség tárgyává téve magát, újabb törvénymódosításokat kell korábbi javaslatain foganatosítani. Javaslom, hogy ezt kerüljük el, inkább a Kormányt bízzuk meg, hogy koncepciót dolgozzon ki, és ne képviselői indítványokkal próbáljunk átfogó koncepciók helyett össze nem hangolt módon törvényeket hozni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Orbán Viktor felszólalását, és felkérem a szólásra jelentke zett Szabó János képviselőtársunkat, adja elő mondanivalóját. Felszólaló: Dr. Szabó János (FKgP) SZABÓ JÁNOS, DR. (FKgP) Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előbb említette az önkormányzati bizottság elnöke, hogy a módosító javaslatomat a földtörvényre vonatkozóan nem támogatja a bizottság. Ezen sajnálatos körülmény folytán, illetve ez után tisztelettel bejelentem, hogy a módosító javaslatomat továbbra is fenntartom, és a mélyen tisztelt képviselőtársaimhoz apellálok annak érdekében. Ma ha egy képviselő kimegy a választópolgárai körébe, akkor legfőképpen három olyan dologról hall, ami elkeseríti őket, ami irritálja őket. Ez pedig az esztelen prémiumok kifizetése, ezenfelül a föld elidegenítése, és végül a vagyonnak a visszaélésszerű átmentés e kft.kbe, különböző gazdasági társaságokba. Tiszteletre méltó ez a törvényjavaslat, amelyik azt kívánja megakadályozni, hogy ez minden további nélkül, minden ellenőrzés nélkül a jövőt illetően, illetőleg a folyamatban lévő ügyek vonatkozásában megtörténj en. Ennek ellenére azonban, megítélésem szerint, ez a törvény féloldalas. A javaslatom azt kívánja szolgálni, hogy lehetőség szerint, ha egy mankó útján is, de próbáljuk teljes körűvé tenni azt a stopot, azt az ellenőrzést, ami szükséges ahhoz, hogy végül is a kívánt politikai célt elérjük, nevezetesen a visszaélésszerű vagyonátmentés megakadályozását. Arra gondolok itt elsősorban, hogy – ahogy a törvényjavaslatomban benne van – a belügyminiszternek kellene egy felhatalmazást adni arra vonatkozóan, hogy min den, már megkötött szerződést, amely az ingatlannyilvántartáson, illetve a cégnyilvántartáson – attól függően, hogy hová tartozik – átment, módjában álljon felülvizsgálni, és szükség esetén a bíróságok előtt a szerződés érvénytelensége iránt pert indítani , aminek, ugye, a jogkövetkezménye az eredeti állapot visszaállítása lenne.
