Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 24. csütörtök, az Országgyűlés 7. ülésnapja - Az ülés megnyitása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR.: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
269 Tartózkodom. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen. Ezt követően egy perc vagy két perc technikai szünetet kérek majd. Megállapítom, az Országgyűlés 182 "igen" sza vazattal, 81 ellenszavazattal és 41 tartózkodással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot a mai ülésnapon sürgősségi alapon megtárgyalja. Most egy kis technikai szünetet kérek. (Rövid technikai szünet.) Kérem szépen, itt arról volt szó, hogy Kovács László e setében Kovács Jenő László távolléte miatt ki volt kapcsolva a készülék. Ezt most kikorrigálták. Hegedűs István pedig ugyancsak később jelezte, hogy mégis részt vesz a mostani ülésen. A listán szerepelt a neve. Most úgy tudom, hogy rendben van. Kérem, nézz ék meg. (Megtörténik. - Nincs.) Még nem? Rendben lesz. Folytatjuk tovább tehát a munkát. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi XI. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat sürgős tárgy alásával. Kérem, szavazzunk. Most lehet mindjárt, kis türelmet kérek. Most. (Megtörténik.) Megállapítom, az Országgyűlés 248 "igen" szavazattal, 35 ellenszavazattal és 18 tartózkodással úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot sürgősséggel a ma kezdődő ülésen megtárgyalja. Tisztelt Országgyűlés. A képviselői indítványok napirendre tűzéséről kell döntenünk. Dr. Kónya Imre képviselőtársunk (MDF) a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja 113 képviselőjének támogatásával önálló indítványt nyújtott be a Magyar Kö ztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat formájában. Megkérdezem dr. Kónya Imrét, kíváne szóbeli indoklást tenni. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR.: Igen, Elnök Úr, röviden. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, akkor átadom a szó t. Tessék! KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Mint tudjuk, Magyarországon jelenleg az 1949ben hozott sztálini Alkotmány van érvényben. Ezt az Alkotmányt több ízben módosította az Országgyűlés. A legutóbbi n agyobb módosítás a háromoldalú tárgyalásokat lezáró szeptember 19i megállapodást követően került sorra. Tudomásul kell azonban venni, hogy ennek a megállapodásnak egy részét az idő túlhaladta. Másrészt pedig az Országgyűlés meg is változtatta a megállapod ásnak bizonyos pontjait. Feltétlenül indokolt, hogy a politikai helyzet megváltozásával, az idő múlásával a valóban jogállami megoldásokat az alkotmányban átvezessük. Ez az alapvető indoka ennek az alkotmánymódosításnak, különös tekintettel arra, hogy olya n alkotmányos rendelkezések is vannak pillanatnyilag, amelyek az ország kormányozhatóságát is lehetetlenné teszik. Ismeretes a kétharmados szabálynak a kérdése, az alkotmányerejű törvények kérdése, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag Magyarországon ma sz inte minden törvény meghozatalához kétharmados többség szükséges. Ez nemcsak egyedülálló a jogállamok alkotmányában, példátlan, hanem a gyakorlati kormányzást is lehetetlenné teszi. Ez indokolja mindenekelőtt a kérdés sürgős napirendre tűzését. Emellett eg y nagyon jelentős indok szól még az alkotmánymódosító javaslat sürgős napirendre tűzése mellett: a nemzetiségi képviselet ügye. Mint tudjuk, a nagy alkotmánymódosítást követően elsietetten a nemzetiségi képviselők ügyében hozott az elmúlt Országgyűlés eg y olyan döntést, amely sem nem oldja meg a nemzetiségek megfelelő képviseletét, érdekképviseletét sem, ugyanakkor ellentétes a jogállamok gyakorlatával. Hiszen egy képviseleti testületben behívásos
